2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szellemi örökség lehet a a csíksomlyói búcsú

2014. június 26. 11:53 MTI

Újraindította a romániai kulturális minisztérium azt a folyamatot, amelynek végén az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára kerülhet a csíksomlyói búcsú - közölte csütörtöki számában a Krónika erdélyi magyar napilap.

Hegedüs Csilla művelődési államtitkár a lapnak elmondta, hogy kénytelenek voltak újraindítani a procedúrát, mert abban az időszakban, amíg nem Kelemen Hunor töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, a tárca elmulasztotta elküldeni az UNESCO által kért adatpótlást, és az erre megszabott határidő lejárt.

"Mint minden esetben, amikor a szövetség nincs kormányon, a magyarság érdekeit nem képviseli senki, sőt még ellene is tesznek" - jelentette ki Hegedüs Csilla. Hozzátette: amint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkának, és két hónapon belül elküldik a bizottság kérdései alapján kiegészített dossziét az UNESCO-nak.

A román kulturális tárca 2012 márciusában terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a csíksomlyói búcsút. Egy hónappal később azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, 2012 májusa és 2014 márciusa között liberális politikusok váltották egymást a Ponta-kormány kulturális minisztériuma élén. Az RMDSZ a Szociálliberális Unió (USL) felbomlása után tért vissza ez év márciusában a kormányba.

Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt. Vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki. A 20. században azonban ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

"Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok - felekezettől függetlenül - megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó" - vélekedett a dokumentáció részét képező kisfilmben megszólaló Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár