Irán külügyminisztere tragédiának nevezte a holokausztot
2014. február 3. 11:57 MTI
Egyértelműen elítélte a zsidók második világháborúban történt tömeges elpusztítását Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vasárnap egy Berlinben adott interjújában. A holokauszt "az embertelenség kegyetlen tragédiája volt, amelynek sohasem szabad megismétlődnie" - mondta Zarif.
Korábban
"Semmilyen ellenvetésünk nincs a zsidókkal szemben, s a legnagyobb tisztelettel vagyunk irántuk Iránban és külföldön egyaránt. Nem érezzük magunkat fenyegetve senki által" - jelentette ki a német Phoenix televíziónak az iráni külügyminiszter, aki a hét végi müncheni biztonságpolitikai konferenciáról érkezett Berlinbe.
A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy a Zariffal folyatott beszélgetést Brandenburgi kapu és a berlini holokauszt-emlékmű közelében lévő Adlon Hotelben vették fel. Az Iránban 2013-ban megválasztott Haszan Róháni elnök kormánya már korábban is többször elhatárolta magát Mahmúd Ahmadinezsád előző elnöktől, aki nyilvánosan tagadta a holokauszt megtörténtét. Róháni és külügyminisztere szeptemberben a Twitteren keresztül üdvözletét küldte "minden zsidónak" a zsidó újév, a rós hasána alkalmából.
A Phoenix tévé által előzetesen ismertetett interjúrészletek szerint Zarif azt is hangsúlyozta vasárnap, hogy Izrael "60 éve megsérti a palesztin nép emberi jogait, s ez ügyben "a ködösítés taktikáját" folyatja.
Az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokkal kapcsolatban az iráni külügyminiszter egyebek közt kijelentette, hogy Teherán "ki akar törni az ördögi körből, és minden eszközzel (kölcsönös) bizalmat akar teremteni". Az atomenergia felhasználásának jogához azonban ragaszkodnak, s a megoldás csak konszenzussal születhet meg - mondta. "Nem fogjuk elfogadni, hogy parancsolgassanak nekünk" - tette hozzá.
Az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal folytatott tárgyalásokon Teherán tavaly november 24-én Genfben egy átmeneti megállapodásban kötelezte magát urándúsítási tevékenységek befagyasztására, s január 20-án megkezdte a megállapodás végrehajtását. A nagyhatalmak cserébe az Irán elleni nemzetközi szankciók enyhítésére tettek ígéretet. A felek tárgyalásai február 18-án Bécsben folytatódnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.