Múmiák mint matrjoska babák
2013. augusztus 27. 08:40
Közismert, hogy az ókori egyiptomiak - akik úgy hitték, hogy az élet nem ér véget a halállal - mesterséges tartósítási eljárással, mumifikálással tisztelegtek halottaik előtt, amit az i. e. 3000 körül elterjedő sírépítészet tett szükségessé. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a kiváltságosak nem csak egy koporsót kaptak.
Korábban
Világszerte számtalan olyan múzeum ismert, ahol az ókori Egyiptom idejéből származó múmiákat, illetve szarkofágot őriznek – neves és kevéssé ismert személyek földi maradványait egyaránt. Kevesen tudják azonban, hogy ezen egyiptomiak közül számos olyan akad, akit több koporsóban helyeztek örök nyugalomra – a 19 éves korában, rejtélyes körülmények között elhunyt gyermekfáraó, Tutanhamon például nyolc koporsót kapott, állítja Anders Bettum, az Oslói Egyetem egyiptológusa.
„Ezek a koporsók ugyanazon elvek mentén lettek kialakítva, mint a kínai dobozok és az orosz matrjoskák, amelyek egymásba helyezhető részekből állnak” – fogalmazott Bettum. „Az egyiptomi elithez tartozó nők és férfiak esetében a három vagy négy koporsó egyáltalán nem számított szokatlannak” – tette hozzá. Az ilyen egymásba illesztett koporsók azonban nem csak státusszimbólumok voltak, Bettum szerint a halotti kultuszban is fontos szerepük volt: így kötötték össze az elhunytat Ozirisszel, a túlvilág és a halottak istenével, valamint a Napistennel, Ámon-Rével.
A dekorációk, a formák és a kiválasztott anyag Ozirisz és Ámon-Ré mitológiájának egyesülését szimbolizálták – fejtette ki a témáról doktori értekezést jegyző kutató. „A külső koporsón az elhunytat Oziriszként ábrázolták: kék színű csíkos szárnnyal, sápadt, de komoly arccal. Ezt sárgára festették, lakkozták, s úgy fénylett, mintha arany lenne. A leggazdagabb egyiptomiak persze valódi aranylemezeket használtak hozzá” – így Bettum, aki szerint a színválasztás nem volt véletlen: ez ugyanis a fényt és a Napot idézte meg, s egy jól ismert mitikus képet közvetített, nevezetesen amikor Ozirisz megérkezik és elfoglalja a trónt, a két istenség pedig egyesül.
A legfontosabb koporsó a legbelső volt, amit úgy terveztek meg, hogy az az elhunyt életének legjobb állapotát mutassa. Bettum vélekedése szerint a szokás azt a célt szolgálta, hogy megkülönböztessék a megholtat az evilági teremtményektől. „A múmia körüli koporsók az elhunyt képére formázott alkotások voltak, de egyúttal egyfajta védelmező ’kapszulaként’ is szolgáltak, hasonlóan ahhoz, mint amikor a lárvából kifejlődik a pillangó” – fogalmazott az egyiptológus.
Bár ilyen, egymásba helyezett koporsó sok múzeumban fellelhető, a legtöbbet szétszedték, és szétszóródtak a nagyvilágban. Bettum reményei szerint hamarosan megindulhatnak azok a nemzetközi projektek, amelyek során újra összeilleszthetik őket, felkeltve az érdeklődést az ókori egyiptomiak eme kevéssé ismert temetkezési szokása iránt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
