Magyar tengerészgyalogosok Kínában

Néhány misszionárius megölését ürügyként felhasználva, a német haditengerészet 1897-ben foglalta el Csingtao halászfalut, hogy a területet Berlin minél előbb az ellenőrzése alá vonhassa. A településen Ce-hszi császárnő utasításának megfelelően pár évvel korábban Kína már belekezdett egy katonai támaszpont kiépítésébe, ám a munkálatokkal pénzhiány miatt hamar felhagytak.

A német gyarmatosítási törekvéseknek és II. Vilmos császár utasításának megfelelően a három mély öböl által közrefogta földnyelven a németek hamar kiépítették haditengerészetük távol-keleti támaszpontját, amelyet vasúttal is összekötöttek a közeli szénbányákkal. 1913-ra Csingtao kereskedelmi forgalma Sanghaj, Hongkong és Kanton kivételével meghaladta az összes többi kínai kikötő forgalmát. A németek tengeralatti távírókábelt fektettek le Sanghajig és Csifuig. A rádióállomás hatósugara elérte a Yap-szigetén (Palau-szigetek) lévő, a birodalmi rádiólánc részét képező állomást.

Az 1899-1901-es boxerlázadás, majd az első világháború kitörése arra késztette Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, hogy a 136 ezer hektáros támaszpontot, és időközben várossá fejlesztett falut három védelmi vonallal, egyenként öt sáncerőddel is megerősítsék egy esetleg szárazföld felől indított támadás ellen. A lövegállásokba két-két 10,5 cm-es német, valamint hat-hat régi kínai 12 cm-es löveget helyeztek el. A 12 nyitott lövegállásban 22 darab 3,7 cm-es, szintén 22 darab 9 cm-es és 6 régi kínai 12 cm-es löveget telepítettek. A védelmet további két Rumpler Taube repülőgép, 1 kötött figyelőléggömb és 1 meteorológiai léggömb is segítette.

Az Alfred Meyer-Waldeck kormányzó igazgatta kisvárost a tenger felől négy, páncélkupolával lefedett üteg, illetve kb. 300 darabból álló tengeri aknazár is védte. A Hui Tschuen Huk ütegnél két 24 cm-es, három 15 cm-es löveget, a Bismarck-dombnál négy 28 cm-es ágyút, a Csingtao dombnál négy idős, a kínaiaktól zsákmányolt 15 cm-es löveget, Hsiauniwa-nál pedig további négy 21 cm-es löveget és hét 8,8 cm-es ágyút telepítettek a központi hatalmak. Mindegyik egységben további tábori ágyúkat és géppuskafészkeket is elhelyeztek. A 200 főt befogadni képes műtárgynak volt saját konyhája, péksége, áramfejlesztője és több lőszerraktára is. Minden erőd előtt a németek egy falat és egy árkot is létesítettek erős drótakadályokkal, hogy pontosan megjelöljék a lőtávolságokat. Ezeket az erődöket két hegyiüteg is támogatta.

A betonból kiöntött bunkerek többségét az Iltis-, a Moltke- és a Bismarck-domb, valamint a Fushan hegy meredek, Sárkányhát-szurdokában alakították ki a németek, illetve az osztrák-magyar kontingens irányítása mellett a rabszolgamunkára fogott kínaiak. A műtárgyak helyét robbantásos eljárással mélyítették ki. Az objektumok építésénél természetesen nemcsak vasbetont, hanem a kitermelt sziklák nagy részét is felhasználták.

Jamrik Levente cikkének folytatása a GyártásTrend oldalán olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Marie Curie és a radioaktivitás
• Hét híres áprilisi tréfa