Még mindig aktívak a szovjet kémrendszerek
2013. július 16. 14:13
A világot igencsak meglepte az a tény, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal széleskörű elektronikus kémkedést folytat szerte a világon. Azonban nem ők az egyetlenek, akik fülüket az ajtóra tapasztják.
Korábban
A ForeignPolicy értesülései szerint a világ számos országa alkalmazza a lehallgatás útján történő információszerzést, közülük is kiemelkedik Oroszország. A hatalmas területű állam valóságos „örökséget” kapott a Szovjetuniótól, amely a hidegháború idején az egyik legnagyobb elektronikus lehallgató hálózattal rendelkezett, aminek a segítségével információkat akart szerezni az ellenséges Egyesült Államoktól és annak európai szövetségeseitől.
A magazin szerint ezek a lehallgató állomások még mindig léteznek. Bár néhányukat már megemésztette a rozsda a volt szovjet tagországokban, sok még mindig működőképes. A katonai hírszerzés történetét kutató történész, Matthew Aid megvizsgálta a nemrég feloldott CIA dokumentumokat, amely felsorolta azt a tíz darab KGB-s stratégiai rádiólehallgató állomást, amelyek a Szovjetunió felbomlása után újjáalakuló államok területén találhatók.
Ezen állomások csak egy apró, de rendkívüli fontossággal bíró részei a hatalmas szervezetnek, amely egyrészt a lehallgatást, de a beérkező információ feldolgozását is elvégezte. Az így megszerzett híreket nem csupán a KGB-nek, hanem a Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyijenek (GRU), vagyis a legfőbb szovjet katonai hírszerzési központnak, a Felderítő Főcsoportfőnökségnek is továbbították a szovjet ügynökök.
A kutató szerint ezek bár hidegháborús relikviák, legtöbbjük - a megszerzendő információk jelentőségétől függetlenül - még mindig figyelemmel kíséri az Egyesült Államok, Európa és még néhány ország belső és külső kommunikációját. A magazin által közreadott térképen látható, hol is találhatóak ezek az állomások.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap