Hány maja élt Tikalban?
2013. július 2. 14:20
Egy ősi kukoricaföld maradványai segíthetik a kutatókat abban, hogy megállapítsák, hozzávetőleg hányan éltek egy időben a legendás maja település, Tikal területén.

Korábban
A piramisokkal „zsúfolt” guatemalai romváros, Tikal az egyik legnagyobb régészeti lelőhely Közép-Amerikában, s a legnagyobb a maja civilizáció által alapított városok közül. A hatalmas kiterjedésű városállamban már az i. e. 4. században emeltek monumentális épületeket, s a maja klasszikus korban, i.sz. 200 és 850 között élte virágkorát. Ezt követően már nem építettek több nagy műemléket, néhány nemesi palota leégett és a lakosság jelentősen megtizedelődött, majd a 10. század végére teljesen elhagyták.
Kutatók egy csoportja most újra visszatért a guatemalai dzsungel mélyén rejtőző városállam egykori területére, de ezúttal nem azért, hogy további kincseket tárjanak fel, hanem hogy a tikaliak mezőgazdálkodási tevékenységeinek fellelhető nyomaiból képet kapjanak a lakosság számáról.
A lakosság számarányára vonatkozó becslések széles skálán mozognak: a legvalószínűbb, hogy – bár nem elképzelhetetlen a 100 ezer fő sem – 30 és 60 ezer között mozoghatott Tikal lakosainak száma, de még ehhez is nagyon fejlett mezőgazdálkodási rendszerhez volt szükség – vélekednek a kutatók.
Chris Balzotti (Brigham Young University, BYU) és kollégái 185 földminta karbonizotópjában kukoricamaradványokat kerestek, majd műholdfelvételeket készítettek a területről, ahol egyébként a legtöbb kukoricát termesztették a maja városok közül. A régészek korábban úgy vélekedtek, hogy a maják a Tikalt körülvevő hegyek oldalában művelték meg a növényt, hasonlóan a régió ma élő lakosaihoz.
A BYU szakemberei viszont arra az eredményre jutottak, hogy a maják nem a magasan fekvő területeken termesztették a kukoricát, hanem a bajosnak nevezett lápok mellett, tehát jóval alacsonyabban. A kutatásból az is kiderült, hogy a maják emiatt az esőerdők egy részét kivágták, de volt, ahol a lombozat alatt tovább folyt a növénytermesztés.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Középkor
- Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása
- Tízezernél is több középkori érmére bukkantak egy falu lakói Kínában
- Kiderült egy 19. századinak hitt szoborról, hogy valójában Donatello középkori remekműve
- Éppen halála előtt tudta megszilárdítani hatalmát III. András, a vitatott „utolsó aranyágacska”
- 1526-ban rejthették el a török elől a most feltárt 7000 érmet Pest megyében
- Minden korábbinál mélyebbre hatolt a török területekre Hunyadi János hosszú hadjárata
- Szinte lehetetlen kideríteni, valóban járt-e Kínában Marco Polo
- Igen veszélyesek és zaklatottak voltak a középkor zarándoklatai
- Buddhista és zoroasztriánus elemeket egyaránt tartalmazó 1400 éves síremléket tártak fel Kínában
- 20. századi disznóságok: fotókon a sertéstartó Magyarország 17:19
- Több 48-as emigráns is meggazdagodott a kaliforniai aranylázból 13:08
- Egyetlen csatát sem nyert, Kossuth mégis fővezért csinált Dembińskiből 09:49
- A kamera mögül előcsalogatott Kotnyek Antal: a Kádár-korszak legnagyobb sztárfotósa 08:32
- Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása tegnap
- Részlegesen helyreállítják Pompeji második világháborúban megsérült épületét tegnap
- Két király és egy tábornok megbuktatásán át vezetett Nasszer útja a hatalomba tegnap
- Tízezernél is több középkori érmére bukkantak egy falu lakói Kínában tegnap