Hatalmas maja várost találtak
2013. június 20. 12:11 MTI
Kiterjedt maja város romjaira bukkant régészek egy nemzetközi csoportja a Yucatán-félsziget dzsungel borította vidékén: a piramisok és a paloták tűzdelte település 22 hektáron terült el. A számos épületrom arra utal, hogy a tudósok által két hete talált és Chactúnnak (a maják nyelvén Vörös kőnek) elnevezett város az egyik legjelentősebb maja település volt a régióban.
A Campeche szövetségi államban kutató régészek először sztereoszkópikus légi felvételekkel kezdték pásztázni a dzsungel borította területet, ahol aztán a mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint piramisok, paloták, lakóépületek, terek és udvarok, de még pelotapálya romjait is azonosították. A legnagyobb piramis 23 méter magas.
A lelőhelyet gazdagon díszített sztélék és oltárok teszik még különlegesebbé, néhányukon még stukkó is van, ami jól mutatja, milyen pompa lehetett egykor a városban. Az egyik oszlopon az olvasható, hogy KÍinich BÍahlam uralkodó 751-ben ott állította fel a Vörös követ (más néven a Nagy követ). Ebből és más írásokból a kutatók 600 és 900 közé, a késői klasszikus időszakra teszik a város fénykorát.
A régészeknek nagy erőfeszítésükbe került, mire eljutottak Chactúnhoz: egy földúttól még két órás menetelés várt rájuk a Calamul bioszféra rezervátum dzsungelében. Egy darabig terepjáróval, majd gyalog mentek, végül már machetével kellett utat vágniuk maguknak a sűrű növényzetben.
A munka legizgalmasabb része még várat magára, a szakemberek ugyanis fel akarják térképezni a Chactún és a már korábban feltárt Río Bec és Chenes településcsoportok közötti kapcsolatokat. Chactún a két romváros közötti több mint 3000 négyzetkilométeres, de a régészeti kutatások szempontjából mindeddig fehér foltnak számító területen fekszik - emlékeztetett Ivan Sprajc, az expedíciót vezető régész, a szlovén tudományos akadémia tagja. Bár a város viszonylag közel van Río Bac romjaihoz, a két település között jelentős különbségek észlelhetők, elsősorban az építészeti stílust illetően.
A kutatás amerikai, szlovén és osztrák támogatással zajlik, és része annak az 1996-ban indult programnak, amely a Mexikó délkeleti része régészeti örökségének megismerését szolgálja 80 helyszín vizsgálatával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Teleki Pál lelkiismerete nem bírta el az „örök barátság” felmondását
- Máig nem tudni, mi okozta a százak életét kioltó tüzet a népszerű szórakozóhelyen
- Öngyilkos küldetésnek bizonyult a Jamato csatahajó utolsó útja
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap