Az elsüllyedt város feltárja titkait

A szerencsétlenül járt Héraklion egykoron virágzó kikötőváros volt. Még a fáraók idejében, i. e. 12. század környékén épülhetett, legalábbis ekkor említették először a források. Később, az i. e. 5. században Hérodotosz is írt a forgalmas tengerparti településről, ahová a görög történetíró szerint a világ legszebb asszonya, a spártai – később trójai – Helené is elutazott szerelmével, Parisszal.

2001-ig semmilyen fizikai bizonyíték nem állt a kutatók rendelkezésére a Herkulesről elnevezett városról, amikor Franck Goddio francia régész bele nem botlott néhány olyan leletbe, amelyek később a század egyik legnagyobb régészeti szenzációjához vezettek el. A kutató Napóleon 1798-as nílusi csatában elsüllyedt hadihajóit kereste a térségben, de ekkor valami még fontosabbat talált az Abukiri-öbölben, Alexandriától 30 kilométerre északkeletre.

A felfedezések között találhatjuk az egyiptomi Ízisz, Hápi isten, egy ismeretlen fáraó monumentális és több egyiptomi isten kisebb szobrait is. Ezeken kívül felfedezték az „egyiptomi Westminstert”, vagyis azt a templomot, ahol Kleopátrát koronázhatták meg. Itt több tucat szarkofágot és mumifikált áldozati állatot találtak, továbbá több amulett is előkerült, amelyeket Ízisznek, Hórusznak és Ozirisznek ajánlottak, illetve több külföldi kereskedő személyes tárgyaira is rábukkantak az iszapban.

Héraklion fontosságát az is mutatja, hogy eddig 64 korabeli hajót találtak a kutatók, továbbá nem kevesebb mint 700 horgonyt fedeztek fel a tengerfenéken. Az aranyból, bronzból, kőből és ólomból készült érmék pedig alátámasztják azt a tényt, hogy a település a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik legforgalmasabb és valószínűleg az egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi állomása lehetett. Szerepéhez nagyban hozzájárult kedvező földrajzi fekvése, mesterségesen kialakított csatornarendszere, amely felgyorsította a kereskedelmi ügyletek menetét és növelte a kikötő kapacitását.

Herkules városának jelentőségét a késő klasszikus időszakban elhomályosította a szomszédos város, Alexandria, amely i. e. 312-ben vált Egyiptom, illetve a Ptolemaida Birodalom fővárosává. Később mindkét város római uralom alá került, majd valamikor a középkorban, a 6-8. század környékén Hérakliont elnyelte a víz.

Balra az ismeretlen fáraó szobra, jobbra Frank Goddio egy sztélé mellett

Valaha egy szentély volt

Egy hatalmas gránitszobor lábát méri a búvár az Abukiri-öbölben

Ízisz és Hápi

Több mint egy évezrede a víz alatt

Földrengés okozhatta a város vesztét

Több kilométerre a mai partvonaltól

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején