"Újra lebombáztam volna Drezdát"
2013. február 13. 12:15
Újra földig rombolta volna Drezdát a brit Bomber Command főtábornagya; Sir Arthur Harris 1945 februárjában rendelte el a németországi barokk város katonailag teljesen indokolatlan szőnyegbombázását, amely során összesen 25 ezer civil vesztette életét, mégse bánta meg tettét – hallható abban a vele készített interjúban, amely 36 év után került elő a napokban.
Korábban
Eltúlozták a veszteségeket
A brit Királyi Légierő légimarsallja, Sir Arthur 'Bomber' Harris adott utasítást arra, hogy a brit repülőgépek lebombázzák a szászországi várost. A barbár, katonailag teljesen indokolatlan szőnyegbombázást – Drezda központjában semmilyen jelentős katonai célpont nem volt – széles körű felháborodás fogadta, ennek ellenére egy 1977-ben készült, később elveszett, s csak a napokban felbukkanó interjúban Sir Arthur védelmébe vette korábbi döntését, s megerősítette, hogy ha tehetné, ma se cselekedne máshogyan.
A brit és az amerikai légierő 1944-ig nem volt olyan helyzetben, hogy a német gazdaság jelentős megkárosításához elegendő bombázógépet vezényeljen a frontra. Azonban 1944-ben a bombázás pontosságát lényegesen megjavító eljárások születtek és megjelent a P-51 ’Mustang’ távolsági kísérővadász, amelynek révén német légtérben is fel lehetett venni a harcot a Luftwaffe ellen és sikerült kieszközölni a további bombázásokhoz szükséges légi fölényt. A német légierő 1944 nyarára már alig-alig képviselt harci erőt, júniustól a brit-amerikai légiflotta gyakorlatilag akadálytalanul mozgott a német légtérben.
A brit Lancaster-bombázók első hulláma 1945. február 13-án este 21 óra 49 perckor érte el Drezdát. A német radarállomások nagy késéssel észlelték a berepülést. Egy Mosquito-kötelék 480-500 km/óra sebességgel repülte át a várost és vörösen izzó jelzőberendezéseket dobott le a bombázandó térségekre. Az első bombázási forduló 22 óra 13 perc és 22 óra 21 perc között zajlott le, a németek ekkor már bevetették a megtévesztő fényjelzéseket. Drezda 23 órára egyetlen hatalmas tűztengerré vált.

25 ezer civil halt meg 1945. február 13-15. között
Éjfél után fél egykor a német éjszakai vadászok készen álltak a második támadó hullám fogadására, de a riasztást valamilyen okból nem követte felszállási parancs. Fél kettőkor megkezdődött a második bombázási hullám. Több mint félezer Avro Lancaster zúdult a városba érkező mentő- és tűzoltó oszlopokra. Február 14-én déli 12 óra 12 perckor az amerikai légierő 316 Boeing-17-ese hajtotta végre a harmadik szőnyegbombázást. A "légierődök" egy negyvenes köteléke világos nappal irányt tévesztett és tévedésből Prágát bombázta.
A légi csapás során összesen 3749 tonna bomba zúdult a városra, ennek 75 százaléka gyújtóbomba volt. A bombák eleve nagy pusztítást végeztek, de a helyzetet tovább súlyosbította a 650 ezer gyújtóbomba bevetése. Ennek következtében valóságos tűzvihar alakult ki, a keletkező szén-monoxidtól sokan egyszerűen megfulladtak. A támadásokban összesen 25 ezer civil vesztette életét, az ősi szláv gyökerekkel rendelkező, világhírű barokk épületeiről elhíresült város közepén csak egy összefüggő romterület maradt.
A nyugat-európai légi háborúban „Elba Firenzéjének” letarolása több értelemben is fordulópontot jelentett. A bombázások pontos emberveszteségeiről később egy több évtizeden át tartó vita kezdődött, amelynek végére 2010-ben a Drezdai Történész Bizottság kívánt pontot tenni. A bizottság által – négyéves kutatómunka után – a számháború lezárása érdekében kiadott jelentés szerint a brit és amerikai bombázók által okozott, 1945. február 13-15-i tűzviharban – a valóságtól igen elrugaszkodott számoknál (200-500 ezer) jóval kevesebb – „mindössze” 25 ezer ember halhatott meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. világháború
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító
- A spanyolnátha több embert ölt meg, mint az első világháború
- Napjainkig nincs konszenzus Károlyi Mihály megítélésében
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59