Daganata volt az 1600 éve elhunyt római nőnek
2013. január 22. 13:18
Cisztás teratoma okozhatta a halálát annak az 1600 évvel ezelőtt elhunyt nőnek, akinek maradványait egy spanyolországi nekropoliszban találták meg a kutatók.
Korábban
A harmincas éveiben elhunyt nő petefészkét csírasejt eredetű, jóindulatú daganat (cisztás teratoma) támadta meg. A teratoma bármely életkorban előfordul, leggyakrabban gyermekkorban, illetve 30 éves kor alatt, a daganat változó nagyságú, általában 44 milliméter átmérőjű. „A cisztás teratoma egy különös, de jóindulatú daganat” – írta a LiveScience tudományos hírportálnak adott válaszában Núria Armentano, a Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársa.
A cisztában bizarr képletek találhatók, például haj, porcszövet, fogak (ebből négyet azonosítottak a maradványok között), hörgődarabok, de működő belsőelválasztású mirigyszövet is előfordulhat. „Ez egy nagyon különleges eset, nemcsak a kora miatt, hanem mert már az ókorban is azonosították” – olvasható a tudósoknak az International Journal of Paleopathology című szaklapban közölt cikkében.
A római korban élt nőt Katalóniában, egy Lleida melletti nekropoliszban helyezték végső nyugalomra; kevés használati tárgyat temettek mellé, sírját pedig tetőcserép borította, ahogyan azt a legtöbb római temetkezési helynél is látni. A nő alacsony rangú lehetett, s bár a daganat jóindulatú, könnyen elképzelhető, hogy halálát is ez okozta.
„A petefészek teratoma okozhatta a nő halálát, mivel a tumor következtében a környező szervek elmozdulhatnak és funkcionális zavarok keletkezhetnek a testben” – írják a kutatók, akik szerint az ennek során fellépő hemolitikus anémiával és a terhességi rendellenességekkel szintén számolni kell. „Úgy gondoljuk, hogy élete nagy részében a nő nem volt tudatában betegségének. A komplikációkat látva bizonyára szenvedhetett, de erre sincs bizonyíték. Sok minden más okozhatta a halálát” – közölte Armentano.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap