Daganata volt az 1600 éve elhunyt római nőnek

2013. január 22. 13:18

Cisztás teratoma okozhatta a halálát annak az 1600 évvel ezelőtt elhunyt nőnek, akinek maradványait egy spanyolországi nekropoliszban találták meg a kutatók.

Korábban

A harmincas éveiben elhunyt nő petefészkét csírasejt eredetű, jóindulatú daganat (cisztás teratoma) támadta meg. A teratoma bármely életkorban előfordul, leggyakrabban gyermekkorban, illetve 30 éves kor alatt, a daganat változó nagyságú, általában 44 milliméter átmérőjű. „A cisztás teratoma egy különös, de jóindulatú daganat” – írta a LiveScience tudományos hírportálnak adott válaszában Núria Armentano, a Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársa.

A cisztában bizarr képletek találhatók, például haj, porcszövet, fogak (ebből négyet azonosítottak a maradványok között), hörgődarabok, de működő belsőelválasztású mirigyszövet is előfordulhat. „Ez egy nagyon különleges eset, nemcsak a kora miatt, hanem mert már az ókorban is azonosították” – olvasható a tudósoknak az International Journal of Paleopathology című szaklapban közölt cikkében.

A római korban élt nőt Katalóniában, egy Lleida melletti nekropoliszban helyezték végső nyugalomra; kevés használati tárgyat temettek mellé, sírját pedig tetőcserép borította, ahogyan azt a legtöbb római temetkezési helynél is látni. A nő alacsony rangú lehetett, s bár a daganat jóindulatú, könnyen elképzelhető, hogy halálát is ez okozta.

„A petefészek teratoma okozhatta a nő halálát, mivel a tumor következtében a környező szervek elmozdulhatnak és funkcionális zavarok keletkezhetnek a testben” – írják a kutatók, akik szerint az ennek során fellépő hemolitikus anémiával és a terhességi rendellenességekkel szintén számolni kell. „Úgy gondoljuk, hogy élete nagy részében a nő nem volt tudatában betegségének. A komplikációkat látva bizonyára szenvedhetett, de erre sincs bizonyíték. Sok minden más okozhatta a halálát” – közölte Armentano.