A szárazság miatt nem emelkedtek fel a maják

Többször is összeomlott a maja civilizáció a szárazság miatt az évszázadok folyamán, ami hátráltatta a mezőgazdasági termelést, politikai-társadalmi instabilitást okozott és városokat döntött romba – erre a konklúzióra jutottak azok a kutatók, akik a Science-ben közölt tanulmányukban rekonstruálták a csapadékadatokat az Uxbenkától 1,5 kilométerre elhelyezkedő Yok Balum cseppkőbarlangból származó sztalagmitminták (állócseppkövek) alapján.

Douglas Kennett környezeti antropológus vezette csapat kutatása nem az első, amely azt sugallja, hogy a maja civilizáció végére a száraz periódusok tettek pontot. A Pennsylvaniai Állami Egyetem szakembergárdájának újítása abban áll, hogy egy belizei barlang üledékéből vett minta segítségével több mint kétezer év klímatérképét állították fel eddig nem látott részletességgel. A barlang aljából kinyert, i.e. 40-től 2006-ig gyakorlatilag folyamatosan növő cseppkőréteg több maja település szomszédságában helyezkedik el.

Caracol (Belize)

A cseppkő közönséges értelemben a mészkő kristályos szövetű változata, mely csapok alakjában barlangok tetejéről lelóg, vagy a barlang fenekéről tornyosodik a barlang üregébe. Leggyakrabban és legközönségesebben szénsavas mész lévén az oldat, a cseppekből képződő anyag mészkövet, esetleg aragonitot ad. A kutatók uránium-tórium kormeghatározós vizsgálattal állapították meg az egyes rétegek korát, az izotópokkal pedig azt nézték meg, hogy azok mennyire voltak nedvesek keletkezésük idején.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a korai klasszikus korban még rengeteg csapadék hullott, ami megteremtette a lehetőséget a maja birodalom terjeszkedésének. 660 körül változás állt be, egyre több rövid ideig tartó száraz periódus köszöntött a térség lakóira. A csapadékmennyiség csökkenésével párhuzamosan egyre több fegyveres konfliktus robbant ki, az urbánus központok pedig veszítettek jelentőségükből.

A Yok Balum barlang

820 és 870 között 40 százalékkal kevesebb csapadék esett, ami politikai instabilitáshoz vezetett, a városok elnéptelenedtek, s egyre kevesebb építkezés folyt a birodalom területén. Az egész társadalmat átfogó politikai-társadalmi rendszerek felbomlása után a birodalom apró földművelő közösségekre esett szét, amelyek még az 1100-as és az 1200-as években is léteztek.

Azt, hogy ezek a kis közösségek ismét birodalomba szerveződjenek, egy másik hirtelen jött környezeti változás akadályozta meg. 1020 és 1100 között újabb száraz időszak köszöntött a maják már csak nyomokban felfedezhető birodalmára - a legsúlyosabb környezeti katasztrófa, amit a cseppkövek 2000 éves klímatérképe megmutatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban