Első dinasztiabeli naphajót találtak Kairó mellett
2012. augusztus 2. 09:13
A Francia Keleti Régészeti Intézet kutatócsapata a Kairótól 25 kilométerre lévő Abu Rawash-i ásatási helyszínen az első dinasztiából származó Den fáraó (i. e. 2975–2935) uralmának idejére datálható naphajó maradványait tárta fel. A szinte sértetlen hajó 11 darab másfél méter széles és hat méter hosszú helyi fából ácsolt deszkából áll.
Korábban
Den fáraót valójában nem Abu Rawashban temették el. Sírja a korai dinasztikus fáraók nekropoliszában, a felső-egyiptomi Abüdoszban található. Ugyanakkor a pecsétjét a régészek Abu Rawashban fedezték fel, aminek segítségével be tudták azonosítani a frissen fellelt naphajót. Abu Rawash leginkább a gízai piramisok építőjének, Kheopsz fia és örököse, Dzsedefré fáraó romos piramisáról ismert. Dzsedefré a negyedik dinasztia uralkodója (i. e. 2566-2558) volt, tehát négy évszázaddal Den után élt.
Dzsedefré Abu Rawash-i piramiskomplexuma valóban magában foglal egy 35 méter hosszúságú, mészkőbe vájt árkot, amelynek célja egy naphajó tárolása lett volna, azonban nem találtak benne hajót. Ehelyett a régészek több ezer szobortöredéket találtak ott, amelyek hajdanában egy faragott Dzsedefré fejet alkottak. Ma, összeillesztését követően a Louvre-ban kapott helyet a szobor.
Dzsedefré naphajójának árka

A naphajók a fáraók sírjának közelében eltemetett rituális szállító eszközök voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy az uralkodók lelkét az égbe, Ré napistenhez vigyék. Az isten egyébként két hajóval közlekedett az egyiptomiak hitvilága szerint: a reggeli hajóval az égen, míg az estivel az alvilágban utazott. Az egyiptológusok között akad némi vita a naphajót illetően, míg az egyik tábor szerint a temetési szertartás során a holttest vízen való átkeléséhez használták, addig néhány történész szerint pusztán túlvilági funkcióik voltak a naphajóknak.
A legelbűvölőbb naphajó a gízai piramisok lábainál felfedezett, aknából előkerülő Kheopsz fáraó 40 méter hosszú és 6 méter széles hajója volt, amely a vizsgálatok szerint kapcsolatba kerülhetett vízzel, ugyanakkor a mellette talált faforgács darabkák a helyszíni építésre engednek következtetni.
Kheopsz fáraó naphajója
Az Abu Rawash-i naphajót a kairói Egyiptomi Múzeumba szállították restaurálásra. A munkálatok befejezése után a még fejlesztés alatt álló Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumában lesz kiállítva, várhatóan a következő évtől.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11