2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Első dinasztiabeli naphajót találtak Kairó mellett

2012. augusztus 2. 09:13

A Francia Keleti Régészeti Intézet kutatócsapata a Kairótól 25 kilométerre lévő Abu Rawash-i ásatási helyszínen az első dinasztiából származó Den fáraó (i. e. 2975–2935) uralmának idejére datálható naphajó maradványait tárta fel. A szinte sértetlen hajó 11 darab másfél méter széles és hat méter hosszú helyi fából ácsolt deszkából áll.

Den fáraót valójában nem Abu Rawashban temették el. Sírja a korai dinasztikus fáraók nekropoliszában, a felső-egyiptomi Abüdoszban található. Ugyanakkor a pecsétjét a régészek Abu Rawashban fedezték fel, aminek segítségével be tudták azonosítani a frissen fellelt naphajót. Abu Rawash leginkább a gízai piramisok építőjének, Kheopsz fia és örököse, Dzsedefré fáraó romos piramisáról ismert. Dzsedefré a negyedik dinasztia uralkodója (i. e. 2566-2558) volt, tehát négy évszázaddal Den után élt.

Dzsedefré Abu Rawash-i piramiskomplexuma valóban magában foglal egy 35 méter hosszúságú, mészkőbe vájt árkot, amelynek célja egy naphajó tárolása lett volna, azonban nem találtak benne hajót. Ehelyett a régészek több ezer szobortöredéket találtak ott, amelyek hajdanában egy faragott Dzsedefré fejet alkottak. Ma, összeillesztését követően a Louvre-ban kapott helyet a szobor.

Dzsedefré naphajójának árka

A naphajók a fáraók sírjának közelében eltemetett rituális szállító eszközök voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy az uralkodók lelkét az égbe, Ré napistenhez vigyék. Az isten egyébként két hajóval közlekedett az egyiptomiak hitvilága szerint: a reggeli hajóval az égen, míg az estivel az alvilágban utazott. Az egyiptológusok között akad némi vita a naphajót illetően, míg az egyik tábor szerint a temetési szertartás során a holttest vízen való átkeléséhez használták, addig néhány történész szerint pusztán túlvilági funkcióik voltak a naphajóknak.

A legelbűvölőbb naphajó a gízai piramisok lábainál felfedezett, aknából előkerülő Kheopsz fáraó 40 méter hosszú és 6 méter széles hajója volt, amely a vizsgálatok szerint kapcsolatba kerülhetett vízzel, ugyanakkor a mellette talált faforgács darabkák a helyszíni építésre engednek következtetni.

Kheopsz fáraó naphajója

Az Abu Rawash-i naphajót a kairói Egyiptomi Múzeumba szállították restaurálásra. A munkálatok befejezése után a még fejlesztés alatt álló Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumában lesz kiállítva, várhatóan a következő évtől.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár