Főorvost rendelnek minden vármegyébe

2004. május 21. 03:10

Magyarországon 1769-ig, a nagyszombati egyetem orvosképző karának felállításáig nem folyt egyetemi szintű orvosképzés. Orvosi diplomát csak külföldön lehetett szerezni, ezért kevés volt az ilyen orvos, és drágán gyógyítottak.
A Habsburg-kormányzat azonban - leginkább a behurcolt járványok elleni védekezésnél - felismerte az orvoshálózat fejlesztésének fontosságát. A Mária Terézia 1752-ben elrendelte, hogy minden vármegyének legyen képzett főorvosa, aki a rászorulókat ingyen gyógyítja. A rendeletet többször, szigorú hangnemben megismételte, ami arra utal, hogy sok helyen nem valósították meg. Nem is volt megvalósítható, hiszen az országban nem állt rendelkezésre elég képzett orvos, arról nem is szólva, hogy a nagykiterjedésű, népes vármegyék lakosságát egy-egy orvos aligha láthatta el.
A leggazdagabbak kivételével Magyarország lakosságát a rendelet után is a felcserek, korabeli nevükön borbélyok vagy "chirurgusok" látták el, akik sokszor fürdősök is voltak, ezért így is nevezték őket. Közös jellemzőjük, hogy tudásukat a gyakorlatban, inasként szerezték, így sajátították el - minden magasabb képzés híján - az érvágás, sebkötés, írkészítés fortélyait. (A városokban az ítéletvégrehajtók, a hóhérok is foglalkoztak gyógyítással.) A borbélyok, akárcsak más nemesemberek, céhekbe tömörültek, képzésük része volt a vándorlás is.
A falusiak nagy része azonban betegségével még "chirurgus" elé sem került; őket a gyógyfüvek hasznát a gyakorlatból, paraszti szájhagyományból ismerő javasasszonyok gyógyították, kenték, fürösztötték. Ha azután a páciens a kezelés ellenére nem gyógyult meg, a "látó" asszonyt gyakran boszorkányként citálták a bíróság elé.

Támogasd a szerkesztőségét!

1.000 Ft 9.000 Ft 19.000 Ft Egyéb

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE:

Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai