Ontja magából a Buddha-szobrokat az afgán rézbánya
2011. december 1. 11:39
2600 éves Buddha-szobrok kerültek elő az egyik afganisztáni rézbányából; a kínai cég megbízásából leletmentő ásatásokat végző régészeket szorítja az idő.
Korábban
A szobrokat egy ősi buddhista kolostor romjai között találták meg a Mes Aynaknál dolgozó régészek. A hírek szerint a szobrok biztonságos helyre kerülnek, azonban az épület maradványait és a sztúpákat a rézbánya megnyitásával egy időben lerombolják. A kolostor romjait a Kínai Kohászati Vállalatcsoport fedezte fel; a Peking támogatását élvező vállalat a világ második legnagyobb rézbányájának megnyitására készül Afganisztánban.
A szakemberek reményei szerint a keleti Logar tartományban található Mes Aynak Buddha-szobrai nem fognak osztozni a monumentális bámijani szobrok sorsával; emlékezetes, hogy az 54 méter magas alkotásokat 2001-ben Afganisztán új urai, a szélsőséges tálibok robbantották fel azon az alapon, hogy azok nem az ország iszlám gyökereit hangsúlyozzák.
A vállalat eredetileg azt szerette volna, ha sikerül megnyitni a bányát 2011 végére, de a kabuli kormányzattal kötött hallgatólagos megállapodás értelmében további három év áll a régészek rendelkezésére, hogy megmentsék a terület archeológiai emlékeit. Félő azonban, hogy még ez az idő is kevés lesz a munkálatokra – figyelmeztetnek szakemberek.
Eddig több mint 150 szobrot találtak, néhány azonban olyan nehéz, hogy azt lehetetlen megmozdítani, ráadásul a régészek híján vannak azoknak az anyagoknak, amelyek a konzerváláshoz szükségesek. „Ez egy tízéves régészeti projekt” – így Laura Tedesco, aki az amerikai nagykövetség égisze alatt dolgozik a helyszínen.
„Ez az egyik legfontosabb pontja a Selyemútnak” – jelentette ki Philippe Marquis; a szakember egyike azon három francia tanácsadónak, aki segíti a területen dolgozó 15 afgán régészt. „Amink van, azzal meg lehetne tölteni az egész afgán nemzeti múzeumot” – tette hozzá.
Az afgán régészek már a hatvanas években tudatában voltak Mes Aynak értékének, de a munkálatok csak 2008 után, a helyi és a francia régészeknek köszönhetően indulhattak meg. A bányában hatmillió tonna réz lapul, ami mai áron több milliárd dollárnak felel meg. Látva az ország gazdasági helyzetét és a kínai kormány érdekérvényesítő képességét, nem tűnik elhamarkodott kijelentésnek, ha azt állítjuk: megint a szakma (és Afganisztán kulturális öröksége) fogja húzni a rövidebbet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.