A boszniai háború szerb áldozataira emlékeztek Bratunacban

A bratunaci katonai temetőben tartott gyászszertartáson mintegy kétezer szerb vett részt. Jelen volt Milorad Dodik boszniai szerb elnök, valamint Szerbia és Oroszország boszniai nagykövete is.

Dodik a megemlékezésen hangsúlyozta: itt az ideje, hogy felelősségre vonják a szerbek terhére elkövetett szörnyűséges bűncselekmények felelőseit is. "Nem tudjuk elfogadni azt a szelektív igazságtételt, hogy csak az egyik, a szerb oldal felelős mindenért, a szerb áldozatok miatt pedig senki sem bűnhődik" - hangoztatta Dodik.

Szerb források szerint 1992-95-ben bosnyák fegyveresek több mint háromezer szerbet gyilkoltak meg Kelet-Boszniában, közel félszáz, túlnyomórészt szerbek lakta várost és falut romboltak le, vagy fosztottak ki Bratunac, Srebrenica és Skelani környékén. A vérengzések rendre szerb vallási ünnepeken történtek. A bratunaci gyászrendezvényt annak emlékére tartják, hogy Naser Oric parancsnok csapatai 1992-ben ezen a napon, Petrovdan (Péter védőszent) ünnepén 69 szerbet öltek meg a város környékén.

Javarészt ezeket a bűntényeket tartalmazta Oric vádirata is, de a hágai Nemzetközi Törvényszék 2006-ban csak két év börtönbüntetésre ítélte a bosnyák katonai vezetőt, majd a fellebbviteli eljárás során felmentette az összes vád alól. Ez megdöbbentette a boszniai és a szerbiai szerb közvéleményt, mert benne erősen él az a tudat, hogy az 1995 júliusában történt, nyolcezer bosnyák áldozatot követelő srebrenicai mészárlás az Oricék által elkövetett vérengzésre adott válasz, bosszú volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek