Népeket elválasztó falak

2011. június 17. 10:29 MTI

Ötven évvel ezelőtt, 1961 augusztusában kezdődött a kommunizmus jelképének számító berlini fal építése, amely politikailag a kelet-közép európai rendszerváltások sodrában, 1989-ben omlott le, tényleges lebontását pedig 1990-ben kezdte meg a keletnémet határőrség. A hidegháború németországi szimbólumának hűlt helyét ma emlékmű jelzi, eközben a világ számos pontján országokat és nemzetiségeket elválasztó falak sorakoznak.

Korábban

A québeci egyetem kutatói által májusban közzétett adatokból kitűnik, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta egyre nő a berlini falhoz hasonló építmények száma: jelenleg mintegy ötven elválasztó kerítés létezik világszerte. A szakértők rámutattak arra is, hogy a demokratikus berendezkedésű államok szintén hajlamosak efféle drasztikus módszerek alkalmazására.

A ciprusi fővárost kettészelő, a helyiek által "zöld vonalként" emlegetett demarkációs vonal például rút sebként éktelenkedik Európa térképén. Miután a többségi görög és a kisebbségi török ciprióták konfliktusai fegyveres összetűzésekbe torkolltak, a Ciprusra vezényelt brit kontingens vezetője húzta meg a csaknem 180 kilométeres határvonalat, a mondás szerint zöld színű filctollal. Mióta a török csapatok - egy görög katonai puccsot megelőzve - 1974-ben megszállták a szigetország északi részét, számos konfliktus történt a tűzszüneti vonallá átlényegült határon. Az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot eddig Ankarán kívül senki nem ismerte el, a kettészelt Famaguszta egy része szellemvárossá vált, a megszállt területeken pedig jóval nagyobb a munkanélküliség, mint délen. A ciprusi konfliktus rendezésére irányuló törekvések eddig sikertelenek voltak, 2004-ben maguk a görög ciprióták szavazták le a sziget újraegyesítését előirányzó, Kofi Annan ENSZ-főtitkár által kidolgozott tervet.

India két szomszédjától is kerítéssel határolódott el: északnyugaton a Kasmír területéért folyamatosan harcban álló Pakisztántól, keleten pedig Bangladestől. Előbbi jóval a berlini fal építését megelőző időszakban jött létre: a többségében hindu vallású India és a muzulmán Pakisztán között mindössze egyetlen ponton lehet közlekedni 1947 óta: a Wagah határátkelőn, amelyet csak "Ázsia berlini falaként" emlegetnek.

Újdelhi a 80-as évek közepén nyolc méter magas, szögesdróttal átszőtt kerítést húzott fel az indiai-bangladesi határon is, csaknem négyezer kilométer hosszan, további ezer kilométeres szakaszon csak járőrözés zajlik. Az indiai kormány a terrorizmus és a határokon átnyúló csempészet feltartóztatásával magyarázta az "Indiai Nagy Fal" létjogosultságát, amely ma részben a klímaváltozás elől menekülő tömegek távoltartásául szolgál: a század végére nagy valószínűséggel Banglades egyötödét víz borítja majd a tengerszint-emelkedés következményeként.

Az Egyesült Államokat a drogcsempészet és az illegális bevándorlás elleni küzdelem késztette 1100 kilométeres biztonsági fal megépítésére, amely az amerikai-mexikói határ harmadán, Kaliforniától egészen Új-Mexikóig húzódik. Washingtonnak komoly fejfájást okoznak a Mexikóból, illetve Közép-Amerikából érkező illegális bevándorlók; a szövetségi kormány becslései szerint számuk meghaladja a tízmilliót. Barack Obama amerikai elnök májusban a mexikói határ mentén elmondta: 2050-re az amerikai lakosság negyede spanyolajkú lesz. Obama céljai közé sorolta az országban tartózkodó illegális bevándorlók állampolgársághoz juttatását. Az elnök - aki nem sokkal ezt megelőzően jelentette be, hogy 2012-ben újból szorítóba lép az elnökválasztáson - kijelentésével minden bizonnyal ellensúlyt kívánt alkotni a jóval szigorúbb bevándorlási politikát szorgalmazó republikánusokkal szemben.

Izrael 2002-ben kezdett hozzá egy sokat vitatott védőkerítés létrehozásához, a Jordán folyó nyugati részén felhúzott építmény célja palesztin öngyilkos merénylők távoltartása volt. Két évvel később a hágai Nemzetközi Bíróság a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította a Ciszjordánián áthaladó, helyenként nyolc méter magas védőfalat, mondván, hogy Jeruzsálem korlátozza a palesztinok szabad mozgáshoz való jogát. Izrael azonban nem tartotta illetékesnek a hágai testületet ebben az ügyben.

A radikális palesztin szervezet, a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet ugyancsak falak és szögesdrótok veszik körül. Izrael 1995-ben kezdett védőfalakat húzni a földsáv köré, ahonnan 2005-ben erőszakkal költöztette ki zsidó telepeseit. A másfél millió lakosú Gázai övezetet ugyanakkor a mai napig blokád alatt tartja. Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó szerve nemrég megállapította, hogy 45 százalékra nőtt a helyi munkanélküliség a keskeny földsávban.