Ókori sörgyártásra utaló leletek kerültek elő Franciaországból

2011. június 16. 10:46

I.e. 5. századi, sörgyártással kapcsolatos régészeti leletek, köztük árpaszemek és egy szárításra alkalmas kemence került elő Franciaország déli részén.

Korábban

A Centre de Bio-Archeologie et d'Ecology szakembergárdája, élén Laurent Boubyval a roquepertuse-i régészeti lelőhelyen (Provence) árpaszemekre bukkant, míg a sörgyártás folyamatára, a csíráztatásra és a malátázásra a közelben talált eszközök utalnak. Mindez azt jelentheti, hogy a Provence-ban élt törzsek már meglehetősen korán, leghamarabb az i.e. 5. században hódolhattak szenvedélyüknek – áll a Human Ecology internetes kiadásában.

Eddig a szakemberek csak borkészítésre utaló jeleket találtak a régióban. Bouby és csapata három üledékréteget vizsgált meg a kilencvenes években: az első mintát egy lakóépület padlójából vették, közel a tűzhelyhez és a kemencéhez, a másik kettő pedig egy kerámiavázából és egy gödörből származott. Mindhárom karbonizált növényi maradványokat tartalmazott, amelyben nagy arányban fordult elő árpa.

Az árpaszemeket kicsírázott állapotban találták, ami azt sugallja, hogy a karbonizálásra a malátázás végeztével, még a száraz maláta őrlése előtt került sor. A közelben talált kemencét a csíráztatásra használták, feltehetően azon szárították ki a malátát. A roquepertuse-i lakóháznál talált eszközök azt valószínűsítik, hogy a lakók vízzel teli edényekben áztatták ki az árpaszemeket, kiterítették a padlóra, majd a csíráztatás folyamatát a kemencén megállították, végül házi köszörűkővel újra megdolgozták a szemeket.

„A roquepertuse-i minták azt sugallják, hogy a sörkészítés családi keretekben folyt. Más archeobotanikai és régészeti bizonyítékokkal egybevetve egy olyan társadalom képe rajzolódik ki, amelynek alkoholfogyasztási szokása összetett képet mutat: a sör egy régi hagyomány folytatása volt, a borral pedig részben a Mediterráneum telepeseivel való összeköttetés révén találkoztak” – jutottak következtetésre a szerzők.