A történelem első modern légicsapása
2011. május 12. 09:02 BBC News
Száz éve hajtották végre a történelem első légicsapását Líbiában, amely során ugyan senki sem sérült meg, de a bombákat ledobó olasz pilóta ekkor még bele sem gondolt, hogy ezzel milyen pusztító gépezetet zúdított az emberiség nyakába.
Korábban
„A mai nap úgy döntöttem, hogy megpróbálok bombákat ledobni a repülőgépemből” – írta naplójában 1911 novemberében Giulio Gavotti. „Ha sikerrel járok, örömmel fog eltölteni, hogy én lehetek az első ember, aki ezt megtette” – tette hozzá. A pilóta hamarosan felemelkedett szedett-vetett gépével az égbe, majd egy sivatagi oázis felé érve ledobta a bombákat, megnyitva ezzel a történelem egyik legsötétebb fejezetét.
Az 1861-ban egyesült fiatal nemzetállam Európa beteg embere, a már haldokló Oszmán Birodalom egyes részeit szemelte ki expanzív külpolitikájának terepéül, s köztük volt az észak-afrikai gyarmat, Líbia is. Gavottit ugyan csak felderítő hadművelet céljából küldték, de a férfi hamar rádöbbent, hogy sokkal többet várnak tőle. „Ma két, bombákkal teli doboz érkezett” – olvasható a BBC birtokába került levélből. „Ezeket fogjuk ledobni” – írja apjának Nápolyból. „Nagyon érdekes, hogy egyikünknek sem mondták el, hogy mi fog történni, nem kaptunk utasítást feletteseinktől. A bombákat a legnagyobb körültekintéssel kell a fedélzetre vinni” – tette hozzá.
A bevetésre csupán nyolc évvel a Wright-testvérek úttörőnek bizonyuló Kitty Hawk-i (Észak-Karolina) repülése után került sor. „Az ülés mellett elhelyeztem egy bőrtokot, ide tettem a bombákat. Kis, kerek bombák voltak, egyenként 1,5 kilogramm tömegűek. Hármat tettem a tokba, egyet pedig a kabátom zsebébe”. Gavotti aztán Ain Zara városa felé vette az irányt, amely akkor még egy kis oázis volt; itt arra számított, hogy az olasz invázió ellen szövetkezett arab és török fegyveresek jelenhetnek meg.
Gavotti három bombát dobott le az oázisra, az akcióban azonban valószínűleg senki sem sérült meg. Ő maga azt írja: „Elégedett voltam a teljesítményemmel. Egyenesen Caneva parancsnoknak jelentettem. Mindenki meg volt elégedve”. Az olasz sajtó valóságos dicshimnuszokat zengett a pilótáról. Ugyan a történelem első légicsapása nem okozott emberi életekben mérhető károkat, de a 20. század legborzalmasabb támadásaiban, Guernicánál, Drezdánál, vagy éppen Hirosimánál többen haltak meg, mint azt Gavotti valaha is elképzelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.