Megújultak Lotz Károly faliképei Budapesten

A műemléki védettségű Markó utcai épület a kezdetektől fogva oktatási célokat szolgált. A főiskola 2002-ben vette át a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumtól és a 134 éves, impozáns festmények eddig csak állagmegóvásban részesültek - mondta avatóbeszédében Sándorné Kriszt Éva, a 20 ezer diákot oktató főiskola rektora.

Az oktatási intézmény egy évvel ezelőtt kötött szerződést a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel az öt lunetta (félkör alakú festett falmező) és a hét falikép rendbehozatalára. Ez alapján restaurátor szakos hallgatók néhány hónap alatt szaktanári vezetéssel diplomamunkaként újították fel a 19. század második felének alkotásait.

A rektor elmondta, hogy a főiskola pályázati úton és saját megtakarítással jutott pénzhez, a képzőművészeti egyetem pedig önköltséggel végezte el a munkát. A restaurálásra fordított összeg mintegy 20 millió forint volt. A főiskola Lotz faliképeit a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik, ahogy az korábban az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Keleti pályaudvar vagy az Andrássy úti egykori Párizsi Nagyáruház mennyezeti festményei és faliképei esetében történt.

Németh Tamás, az MTA főtitkára emlékeztetett arra, hogy a freskóavató a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódik. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban az Országgyűlés hivatalosan is ünneppé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására. Ma már egész novemberben a tudomány hónapját ünneplik és a hetedik generáció koptatja az Akadémia lépcsőit - jegyezte meg a főtitkár.

A restaurálást irányító Menráth Péter professzor, a képzőművészeti egyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy Lotz Károly és Than Mór a 19. századi akadémikus festészet kiemelkedő képviselői voltak. A művészek a díszteremben a görög és a római mitológia egy-egy jelenetét festették meg, például a Homéroszt ünnepli a görög nemzet, vagy a Hektor, a trójai hős hadba vonulása előtt búcsúzik feleségétől és kisfiától című pannót. A terem hosszanti irányában a falrész felső harmadában kialakított öt lunettában a testedzés, a földrajz, az irodalom, a retorika és a képzőművészet allegóriái láthatók eredeti fényükben.

Menráth Péter kitért arra, hogy a képekről el kellett távolítani a szennyeződéseket, valamint az elsárgult lakkrétegeket az elváltozott színű átfestésekkel együtt. A kopott felületeket, a hiányokat retusálással egészítették ki és végül matt védő lakkréteggel fedték a festményeket, hogy fényre ne csillogjanak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?