Térképre viszik a Mátyás-templom előtti ásatás eredményeit
2010. július 2. 13:02 MTI
Térképre viszik a fővárosi Mátyás-templom előtt lévő Szentháromság téren nemrég befejezett ásatás eredményeit; a most feltárt 40 méter hosszú szakaszban lévő pincék rajzait összehasonlítják a budai Vár ezen részének korabeli térképi ábrázolásaival - mondta Nyékhelyi Dorottya, a feltárást végző Budapesti Történeti Múzeum régészcsoportjának ásatásvezetője.
Korábban
Mint a szakértő kifejtette, az egy méter széles, másfél méter mély, 40 méter hosszú szakaszon feltárt, két helyiségből álló pincerészlet több házhoz tartozhatott. A régészeti munkálatok közelebb vittek ahhoz, hogy megállapítsák, hol helyezkedhettek el a mai Szentháromság téren a török kor előtt álló házak.
Nyékhelyi Dorottya megemlítette, hogy a török kor előtti, a pincerendszer felett álló házak romos alapjai is megmaradtak, amiről többek között egy 1968-as ásatás eredményeként már korábban tudtak. Az ezekben az épületekben lévő üzlethelyiségekben tartották a szerdai piacnapot az akkor itt élő német polgárok.
A Mátyás-templom nyugati homlokzata előtti területen a napokban befejeződő gázcsőfektetés kapcsán előkerülő leletek többnyire kerámiák, edények voltak. Ezek leginkább kormeghatározáshoz voltak alkalmasak, mozaikszerűen egyiket sem lehetett teljesen összerakni - közölte. Találtak a régészek ezenkívül küszöbkövet és faragott falú pillért is, utóbbi minden bizonnyal egy boltívet támaszthatott alá. Mint kiderült, a pincék szinte közvetlenül az útburkolat alatt futottak, ezért fordulhatott elő, hogy berogyott több helyen is a Szentháromság tér előtti út - tette hozzá.
A Mátyás-templom előtti téren május 19-én találtak egy barlangot is, amelynek a mennyezete körülbelül 3-3,5 méterre van a felszín alatt. A barlang bejárata egy méterre van a Mátyás-templom - hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom - főbejáratától, és szintén gázvezeték-fektetés közben találtak rá. A képződményt, amely a Vár alatt húzódó barlangrendszer része, Nagyboldogasszony-barlangnak nevezték el a szakemberek. A természetes üreg mindkét terme tele van törmelékkel, ami valószínűleg a második világháború után került oda.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap