Mit ígért Mária Terézia koronázási hitlevele?
2010. június 23. 10:24
Mária Teréziát 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták Magyarország királyává. A koronázást megelőzően a későbbi királynő hitlevelet adott ki, amely a rendekkel való viszonyának legfontosabb kérdéseit rögzítette - mutatta be Kulcsár Krisztina a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
A magyar rendek az 1722–1723-ban megtartott országgyűlésen iktatták törvénybe a nőági örökösödési rendet. Mária Terézia ez alapján használta jogosan címeit, követhette apját közvetlenül és törvényesen a magyar és a cseh trónon, továbbá az osztrák tartományok élén. Bár még nem koronázták meg, a fiatal, 24 éves uralkodónő parancslevelében mégis királynőnek címezte magát, és édesapja teljes titulatúráját átvette (kibővítve a férje által szerzett rangjaival).
Az uralkodó azonban a koronázás révén vált jogosulttá uralkodói hatalmának gyakorlására. 1741. január 21-én kelt meghívólevelében Mária Terézia a karokat és a rendeket a zord téli időjárás, továbbá mivel gyermeket várt, május 14-re Pozsonyba hívta, és személyesen akarta vezetni a gyűlést.
Az országgyűlés fő tárgya Mária Terézia koronázása volt, de napirenden szerepelt a nádorválasztás és törvényalkotás is. A rendek a meghirdetett időpontra összegyűltek, előkészültek a királynő és népes udvartartása június 20-i megérkezésére. A fogadás és a bevonulás az elődeihez hasonlatos és a kötelező ceremónia szerint megszabott volt. A magyarok egy kisebb küldöttsége még osztrák oldalon üdvözölte a magyar ruhába öltözött királynőt. A világi rendek ágyú- és díszlövések közepette Pozsonyon kívül egy sátorban, a városi tanácsosok a városkapunál hódoltak az uralkodó előtt. A pozsonyi várig tartó bevonulás igen pompázatos volt, a menetet több mint kétszáz, hatfogatú gálahintó alkotta.
Az 1741. június 24-én kiállított, az uralkodó, valamint Batthyány Lajos magyar udvari kancellár és Koller József kancelláriai titkár által aláírt díszes oklevélben Mária Terézia a korábban tett ígéreteket fogadta és erősítette meg, csekély változtatással.
Esterházy Imre esztergomi érsek június 25-én Pálffy János nádorral a Szent Márton-dómban megkoronázta Mária Teréziát, aki koronával a fején gyalog végigjárta a szokásos pozsonyi koronázási utat a főtéren át a ferencesek templomáig – ezt az útvonalat ma is végigkövethetjük: kis koronák jelzik a pozsonyi belváros kövezetén. Az esküt a királynő az irgalmasrendiek temploma előtt tette le, majd a vendégek díszkíséretében egy gálahintóban a Dunához vonult. Ott a koronázási dombra fellovagolva a karddal a négy égtáj felé suhintva jelezte, hogy megvédelmezi a királyságot, bárhonnan közeledjen is az ellenség.
Mária Terézia különleges helyzetét jól érzékelteti, hogy az országgyűlési küldöttek a frissen koronázott uralkodó hivatalos üdvözlésekor a bevett „Vivat rex” helyett a „Vivat domina et rex noster!” (Éljen úrnőnk és királyunk!) kiáltással köszöntötték Mária Teréziát, így is jelezve: uralkodónő került a magyar királyi trónra. Mikor hitvesét, Lotharingiai Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, Mária Teréziát saját kérésére nem koronázták császárnévá, így legmagasabb rangja mindig is a Magyarország királynője maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
