Hadi érdemei miatt kapott grófi címet Hadik András

A Turóc vármegyéből származó Hadik családról a 16. századtól vannak forrásaink. A kisnemes családokra jellemző módon a Hadik család fiúgyermekei közül is sokan választották a papi, illetve katonai hivatást. A család 1733. évi nemességvizsgálata során több tanú arról számolt be, hogy Hadik Mihály „ugyan Nyitrai véghelybeli katonáknak zászlótartójok volt, és Baáb nevű helységnél ugyan török által elveszett, annak pedig testvére, Hadik István volt, az is nyitrai véghelyben katonáskodott és hasonlóképpen nyitrai török kapu előtt, ugyan török által elveszett.”

A Hadik család alapítója, Hadik Mihály maga is katona volt, s a Nádasdy ezred kapitányaként katonai érdemeire és hűségére való tekintettel 1720-ban III. Károly magyar király adománylevelében régi nemességét megerősítve részére és általa feleségének, Hardy Franciskának és fiának, Andrásnak címert adományozott. A címereslevél kihirdetésére 1722-ben Zala vármegyében került sort, ahol feltehetőleg kisebb birtoka volt a családnak. A fent említett Hadik Mihály és Hardy Franciska házasságából Júlia és Franciska leánygyermekek után 1710-ben született fiuk, akinek az András nevet adták.

Pontos születési helye nem ismert, Esztergomot, illetve Kőszeget teszik szülővárosává. Ez utóbbit látszik erősíteni az a tény, hogy iskoláit Kőszegen a jezsuita gimnáziumban végezte, amit a papi pályára készülve a kassai jezsuita szemináriumban folytatott. Hogy 1730-ban katonának állt és nem a lelki, szellemi elfoglaltsággal járó hivatást választotta, nagy szerepe lehetett atyja rábeszélésének, aki vérbeli katonaként észrevette a benne szunnyadó hadi virtust, és nem szívesen látta volna egyetlen fiát papi öltözékben. Jó volt az atyai megérzés, ezt igazolják fia későbbi dicső haditettei.

A fényes karrier első állomása a Ghillányi-huszárezred, majd ezt követte a Dessewffy-ezred, amellyel a lengyel örökösödési háború Rajna-menti hadműveleteiben vett részt. Itt szerzett érdemeire való tekintettel 1734-ben kapitánnyá léptették elő. Az osztrák-török háború több csatájában is kitüntette magát. 1741-től már mint a Beleznay huszárezred tisztje harcolt az osztrák-örökösödési (1740-1748) háborúban, amely III. Károly halála után a Habsburgok nőági trónutódlása miatt folyt. Gyorsan haladt a ranglétrán, 1744-ben már ezredes, 1747-ben pedig tábornok. 1752-ben lett a pályáját elindító Ghillányi huszárezred tulajdonosa.

A Mária Terézia és II. Frigyes porosz király között Szilézia birtoklásáért folytatott hétéves háborúban (1756-1763) is tevékenyen részt vett. Különösen a kolini ütközet során tűnt ki, bravúros haditaktikája, csapataival végrehajtott huszárcsínyei, melyek közül Berlin 1757. évi megsarcoltatása a leghíresebb, újabb sikereket és elismerést hoztak számára. Az uralkodónő a kolini győzelem emlékére alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjével jutalmazta meg.

Békeidőben a haderőreform és hadsereg korszerűsítésének kérdései foglalkoztatták. A győzelem biztos zálogának tartotta a hadtáp biztosítását, a hírszerzés és felderítés megszervezését. A hadijog és hadviselés írott és íratlan szabályait úriemberként betartotta, és beosztottjaival is betartatta.

Családi élete is példás volt. 1742-ben lépett frigyre a lengyel származású Lichnovsky Mária Franciska grófnővel. Házasságukból hat leány és három fiú született. 1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa fiai, János József, Károly András, valamint leányai Mária Karolina Friderika, Mária Anna, Mária, Franciska, Mária Jozefa és Mária Antónia részére magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a magyarországi főnemesek közé emelkedett.

Természetesen a grófi cím megszerzésével nem fejeződött be karrierje és nem ért véget az elismerések sorozata. Volt Buda kormányzója, Erdély katonai parancsnoka, az Udvari Haditanács elnöke, Bács vármegye főispánja, 79 évesen a török ellen harcoló csapatok főparancsnoka. Megkapta a futaki uradalmat, a futaki előnevet és a birodalmi grófi rangot. Tevékeny és hosszú életét 1790. március 12-én fejezte be Bécsben. A családi sírboltban, Futakon temették el.

A grófi diploma részletei a levéltár oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben