Bocsánatot kért a brit kormányfő a véres vasárnapért

Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom egyik központjában, Londonderryben 1972. január 30-án tizenhárom holttest maradt az utcán, miután a brit hadsereg egy ejtőernyős alakulata rálőtt a bírósági ítéletek nélküli internálások ellen tüntető tömegre. Egy további áldozat hónapokkal később, kórházban halt bele sérüléseibe.

A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű katolikus milícia tagjai lőni kezdtek a katonákra. Az 1998-ban kezdődött, most befejeződött újabb vizsgálat - amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben - azonban megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt tűzfegyver, és az első lövést a brit hadsereg adta le.

Cameron a több mint ötezer oldalas, tíz kötetre rúgó vizsgálati jelentést összefoglalva a londoni alsóházban kijelentette: a katonák annak idején olyan parancs alapján vonultak a tüntetés helyszínére, amelyet soha nem lett volna szabad kiadni. A konzervatív párti miniszterelnök - a Londonderry főterén összegyűlt, a bejelentést hatalmas kivetítőn figyelő többezres tömeg üdvrivalgása és tapsvihara közepette - "a kormány és az ország nevében" elnézést kért a történtekért.

A jelentés szerint a tömegben jelen lévő republikánus milicisták leadtak ugyan néhány lövést, ám ez semmiféle módon nem igazolta, hogy a brit alakulat válaszul polgári személyekre lőjön rá. Emellett a helyszínre kivezényelt katonák egyike sem adott semmilyen figyelmeztetést, mielőtt tüzet nyitott volna. A vizsgálóbizottság megállapította azt is, hogy a brit alakulat katonái "elvesztették önuralmukat, elfelejtették vagy figyelmen kívül hagyták a kiképzésen tanultakat", és a vizsgálat során többen közülük hamis beszámolókat adtak a történtekről, igyekezve igazolni a fegyverhasználatot.

A jelentés szerint a katonák által megölt vagy megsebesített tüntetők közül többen már menekültek, vagy sérülteknek próbáltak segíteni, amikor lövés érte őket. Legalább két esetben a katonák sérültekre lőttek rá.

A kedden közzétett vizsgálati jelentéssel az észak-írországi konfliktus egyik legsúlyosabb és legellentmondásosabb incidensének feltárása fejeződött be, csaknem négy évtizeddel a történtek után. Az újabb vizsgálatra még Tony Blair volt munkáspárti kormányfő adott utasítást 1998-ban. A most befejeződött tizenkét évi tényfeltáró munka során a bizottság 922 tanút hallgatott meg, 160 kötetnyi írásos anyagot tekintett át, 121 hang- és 110 videofelvételt hallgatott, illetve nézett meg.

A maratoni vizsgálat összesen 195 millió fontba (több mint 60 milliárd forintba) került.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből