Svéd milliomos állhat az auschwitzi feliratlopás mögött

Az értesülés szerint Wahlström volt az, aki megrendelte a történelmi felirat eltulajdonítását az egyik gyanúsítottól, a svéd Anders Högströmtől, aki a barátja. A mértékadó lengyel újság a Lengyelországban vizsgálati fogságban ülő Högström kihallgatási jegyzőkönyveire hivatkozik. A krakkói ügyészség a lap jelentését nem erősítette meg.

Wahlström, aki a Rzeczpospolita szerint a svéd neonáci mozgalom ismert személyisége, januárban az Expressen című stockholmi lapnak úgy nyilatkozott, hogy az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) szövegű felirat ellopásához semmi köze, Högström kijelentései a "szabad fantázia" körébe tartoznak, a gyanúsított ezzel pénzre akar szert tenni.

A 35 esztendős Högströmöt februárban Svédországban vették őrizetbe, majd két hónappal később kiadták Lengyelországnak. Azzal gyanúsítják, hogy ő bízott meg öt lengyel állampolgárt a lopás elkövetésével.

A ma múzeumként működő egykori auschwitzi munka- és megsemmisítő tábor vasból készült, mintegy öt méter hosszú feliratát december 18-án lopták el. Három nappal később, három részre darabolva találták meg Lengyelország északi részén, Torun közelében. A bűnüggyel kapcsolatban öt lengyel állampolgárt vettek őrizetbe, ketten közülük Högströmöt nevezték meg megbízójukként. Időközben az öt lengyel vádlott közül hármat egy és fél, két és fél esztendei börtönbüntetésre ítéltek.

Högström ártatlannak vallja magát, és azt állítja, hogy a feliratot ellopó tettesek vették fel vele a kapcsolatot. A svéd férfi 1994 és 1998 között egy svéd neonáci párt, az azóta megszűnt Nemzetiszocialista Front alapítója és vezetője volt. Högström azóta elhatárolódott a szélsőséges ideológiáktól. Ha bűnössége bebizonyosodik, tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

A több náci koncentrációs tábor bejáratánál is elhelyezett, cinikus Arbeit macht frei felirat az emberek millióit meggyilkoló náci német birodalom rémtetteinek egyik jelképévé vált. Auschwitzban (Oswiecim) és a szomszédos birkenaui (Brzezinka) megsemmisítő táborban legkevesebb 1,1 millióan haltak meg a gázkamrákban, kivégzések során, továbbá éhezés és betegségek következtében - túlnyomórészt Európa számos országából oda deportált zsidók.

Az áldozatok közül gyakorlatilag minden harmadik magyar zsidó volt, miután a holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója keretében 1944. május 15. és július 9. között német adatok szerint 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer fő kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett