A maják építették az Újvilág első vízvezetékeit
2010. május 6. 16:35 Science Daily, MTI
Palenque maja romváros egyik építményét az amerikai földrész legkorábbi ismert vízvezetékének tartják amerikai szakemberek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című folyóirat májusi számában közölnek tanulmányt.
Korábban
"A spanyoloknak tulajdonítottuk mindeddig, hogy ők honosították meg az Újvilágban a víznyomásos rendszert, ám a régészeti adatok, az éghajlati és geomorfológiai (felszínalaktani) viszonyok, valamint a hidraulika törvényei alapján feltételezhető, hogy a maják ismerték, miként is lehet zárt csővezetéken keresztül továbbítani a vizet" - hangsúlyozzák tanulmányukban a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, Kirk French régész és Christopher Duffy hidrológus. A feltételezett vízvezetéket 1999-ben fedezték fel a romváros feltérképezése közben.
A forrás táplálta alagutat meredek domboldalba építették, lejtése 6 méter. A bejárati rész szélesebb, területe majdnem egy négyzetméter, a kijárata viszont meglehetősen szűk, mindössze 0,046 négyzetméter. A vízvezeték az évezredek során részlegesen beomlott, ma már alig-alig csordogál benne a víz. Így Christopher Duffy egyszerű hidrológiai modellek alkalmazásával próbálta meghatározni, hogy mekkora nyomás keletkezhetett az alagútban.
Számításai szerint a gravitáció, valamint a vízvezeték kijáratának drasztikus leszűkítése miatt olyan nyomás jött létre, amely akár 6 méteres magasságba is képes volt feljuttatni a vizet. A kutató szerint az aquaeductus kijáratának lezárásával a rendszer akár 68 ezer liter vizet is képes lett volna tárolni. A kutatók nem tudják, hogy adott esetben végül is mire használták a maják a víznyomást, lehet, hogy szökőkutat táplált az aquaeductus.
Palenque, amely Chiapas megyében, Ciudad del Carmentől mintegy 130 kilométerrel délre található, önálló városállam volt. A település igazi nevét nem ismerik teljes biztonsággal, a Palenque nevet később, a spanyol hódítás idején kapta. Feltételezett eredeti neve B'aakal.

A térség i.sz. 100 körül népesült be, a legnagyobb kiterjedését a város a klasszikus maja korban (250 és 600 között) nyerte el, majd 800 körül elnéptelenedett. Az őserdővel benőtt romvárost 1567-ben Pedro Lorenzo de la Nada spanyol domonkosrendi szerzetes fedezte fel.
Az egykor 15 négyzetkilométer területű Palenque nagy része még ma is feltáratlan. A város és a környező nemzeti park 1987 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


kommunizmus
- Batthyány Gyula koncepciós pere
- Koncepciós per keretében ítéltek halálra Rudolf Slánský kommunista politikust
- A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása
- A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
- 20 érdekesség a berlini falról
- Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében
- Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
- Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében
- Így állt ellen a „falvak népe” a kollektivizálásnak
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap