A kommunizmus áldozatai után kutatnak Szerbiában

A Vecernje Novosti című szerb napilap értesülései szerint a kormány döntött az ügyben. "Ily módon ismét megerősítjük, hogy megvan a politikai akarat ahhoz, hogy jóvátegyük a történelmi igazságtalanságokat, amelyeket az állam követett el polgárai ellen" - mondta Srdjan Sreckovic, a diaszpóra ügyeinek minisztere az újságban megjelent nyilatkozatában.

Tavaly létrehoztak egy állami bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kutassa fel a háború utáni kommunista rendszer által meggyilkolt emberek maradványait rejtő tömegsírokat. A testület azt tervezi, hogy a délkelet-szerbiai Zajecar város környékén lévő tömegsírt tárják fel először.

Srdjan Cvetkovic belgrádi történész korábbi tanulmánya szerint 1944 és 1946 között a kommunista hatóságok tízezreket lőttek agyon bírói ítélet nélkül szerte az országban. A történész 60 és 80 ezer közé becsüli az áldozatok számát, és a tetemeket több száz tömegsírban rejthették el. Belgrádtól délre kereken 35 ezer embert öltek meg, a Vajdaságban pedig 40-45 ezer embert lőttek agyon.

A Vajdaságma.info délvidéki hírportál emlékeztetett arra, hogy levéltárak eddig korlátozták a hozzáférést az 1944-45-ös katonai közigazgatás időszakát kutató történészek számára. A katonai levéltárak, amelyek a legtöbb titkot rejtik, eddig semmilyen dokumentumot nem adtak ki a kutatóknak. A hírportál szerint a szerb kormány döntése óriási előrelépést jelenthet a történtek feltárásában.

A hivatalos jugoszláv történetírás szerint az akkori Jugoszláviában, a második világháború időszakában 1.700.000 embert öltek meg, és ezt a veszteséget teljes egészében a megszállók számlájára írták. A történészek közül viszont ma többen is azt feltételezik, hogy a legtöbb embert tulajdonképpen nem a háborúban, hanem a titói korszak első éveiben végezték ki a kommunista titkosrendőrség, az Ozna emberei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?