Robin Hood nem hordott harisnyát

A cannes-i fesztivál nyitófilmjeként bemutatkozó Robin Hoodról már régóta álmodott a rendező Ridley Scott, aki az Empire magazinnak adott interjúban történelmi filmek iránti szenvedélyéről beszélt. Ebből megtudhattuk, hogy a hamarosan bemutatásra kerülő film formájában és heroikus jeleneteiben is a Gladiátorra emlékeztet majd: a bűnbánó fiú hazatérve jogos jussát követeli, és jóságos, ám már halott fegyvertársa, Richárd király szellemében szít felkelést a gonosz János király ellen, majd megveri a franciákat, és előkészíti a Magna Cartát és az áldott jövőt, miközben elnyeri Mariann kezét is. Húszévnyi történelem (1199-1218) rövidül alig pár órára, és Robin egy olyan történet középpontjába kerül, amihez a valóságban semmi köze sem lehetett.

A Guardian kritikusa nem bánt kesztyűs kézzel a filmmel: szerinte ugyanis ha az alkotók önjelölt módon a leghitelesebb alkotás címmel büszkélkednek, minden kritikát megérdemelnek. Szerinte Scott és Crowe korábbi nyilatkozatai egy sosem látott, mindennél hitelesebb főszereplőt ígértek, ám ebből egyelőre nem sok látszik.

Mindez 2007-ben még másként indult: akkor Hood egy tényleges gonosztevő, míg a seriff egy jóságos figura lett volna, sőt azt is elképzelhetőnek tartották, hogy mindkét szerepet Crowe játszhatta volna. A Nottingham munkacímen futó alkotást azonban Scott nevetségesnek tartotta, és azt többször újraírták, egy jóval hagyományosabb történetté. A brit lapok szerint a posztmodern és szellemes sztori helyett győzött a szirupos, viktoriánus filmek világa, és akármennyire is szeretnének eltérni mondanivalóban és formai világban a korábbi alkotásoktól, még mindig az Ivanhoe hollywoodi változatát ismétlik. (A pár évtizede népszerű keresztes háttér ugyanis Sir Walter Scott 1820-ban megjelent regényéből származik).

De milyen lehetne egy hitelesebb, valósabb történelmi film az igazi Robinról, harisnyák, és mókás gazfickók nélkül? A kérdésre azért is nehéz válaszolni, mert jelenleg azt sem lehet tudni, Robin Hood létezett-e a valóságban. A szakértők szerint a legenda az Artúr-sztorihoz hasonlóan változik, és a főhősből egy ikonikus alak lett, akiben az emberek a gyengék védelmezőjét, és a hatalmukkal visszaélő gazdagok megbüntetőjét keresik.

A balladák még egy másik világról szólnak: Robyn Hode történetei Yorkshire-ben játszódnak a Barnsdale melletti erdőkben, és az egyetlen király, amelyik megjelenik a történetekben, II. Edvárd lehet - ez azonban már a korai 14. századra teszi a történetet. (Más történészek a 13. század közepét vizionálják, és van olyan is, aki Hódító Vilmos korára teszi Robin harcát.) A gazfickó első említése 1377-ből származik, és az első teljes ballada a 15. század közepéről maradt fenn. Ha kötözködnénk, ez sem számít hitelesnek, hiszen tudjuk, hogy a történet már a lejegyzés előtt is népszerű volt, és azt a középkori trubadúrok folyamatosan vándorolva bővítették és egészítették ki, és a bűnöző folyamatosan vált a szegények védelmezőjévé. Hiteles eredetet így hiába keresünk.

Lehetséges azonban, hogy a legenda Robert Hod/Robert of Wetherby életéről szól, aki az 1220-as években volt útonálló, míg a nottinghami seriff el nem kapta és ki nem végeztette. Az ebből énekelt történetek aztán mindörökké feledhetetlenné tették a férfi nevét. Rob Lutton, a Nottinghami Egyetem történésze szerint a korabeli feljegyzésekben több Robin Hodot is ismerünk: a Hod és Robhod nevek gyakoriak voltak a számkivetettek között. A történész azt is elképzelhetőnek tartja, hogy csak azért keresünk egy meghatározott figurát ezen nevek mögött, mert akkor is azt akarjuk hinni, hogy létezett, ha ennek semmi nyoma sincs a dokumentumokban.

A Tudorok korában aztán Hood már nemesi születést kapott, majd a 18-19. században vált romantikus hőssé. A történet alapjaiban változott meg a mozgókép megjelenésével: 1922 óta több mozifilm is készült róla. A kitaszított hős alakja így folyamatosan változik a középkor óta, és ahhoz minden éra saját nézeteit, elképzeléseit teszi hozzá. Éppen ezért minden nemzedéknek megvan a maga Robinja, és nem kétséges, hogy a legújabb ezek közül Russel Crowe lett.

Azt azonban ne feledjük – figyelmeztetnek a történészek, hogy akármelyik változatot is fogadjuk el, egy dolog biztos: a balladák Robinja egy kegyetlen, véreskezű középkori katona lehetett. Ez persze nem igazán zavarja a rajongókat, és a bűnözőből hősökké vált vadnyugati alakokhoz hasonlóan rajonganak a legendás kalandorért.

Hitelesség ide vagy oda: a film az idei nyár egyik legnagyobb mozis szenzációjának ígérkezik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői