Megmérgezték-e Mátyás királyt?
2010. április 7. 13:24
520 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Mátyás király, halálának körülményei a mai napig találgatásokra adnak okot. A rejtély megoldására már neves történészek és orvosok is kísérletet tettek - olvashattunk róla a Magyar Országos Levéltár honlapján.
Korábban
Hunyadi Mátyás király 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Halála után rögtön olyan hírek szálltak fel, hogy elképzelhető, hogy megmérgezték. Korányi Frigyes professzor 1889-ben Fraknói Vilmos történész kérésére a korabeli források által leírt tüneteket megvizsgálva megállapította, hogy azok kevésbé mérgezésre, inkább agyvérzésre utalnak.
„Mátyás … élete jórészét tábori körülmények közt töltötte, több ízben megsebesült, ami bizonyára hozzájárult egészsége romlásához, s erről külföldön is tudtak. 1489 tavaszán állapota annyira megromlott, hogy nem tudott járni: hordszéken vitette magát. Nyáron némi javulás következett be, ősszel azonban köszvénye ismét súlyosbodott, lába és térde dagadni kezdett, láz is gyötörte. Ezért nem tudott Linzbe utazni. 1490 januárjában állapota javult, így az 1489 tavaszától Budán tartózkodó Mátyás bécsi utazásába beleegyeztek az orvosok. Az uralkodó azonban feltehetően tisztában volt helyzetével, és elutazása előtt a budai várat a könyvtárral és kincstárral együtt fiára bízta, s ezeket Corvin János nevében továbbra is Ráskai Balázs várnagy és udvarbíró tartotta kezében. A királyi pár és Corvin Visegrádon keresztül utazott, ahol ugyancsak János herceg vette át a várat, egyben a Szent Korona kulcsát is.
Bécsben Mátyás látszólag jól volt, de néhány esemény már mintegy előrevetítette a jövendő változásokat. Március 12-én Bakócz Tamás királyi titkár eladományozta bécsi házát: a tanúk Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és Geréb Péter voltak. Április 4-én, virágvasárnap reggelén a búcsúzó svájci követ felkereste Nagylucsei Orbán kincstartót, hogy a számára a királytól kiutalt pénzt megkapja. Orbán azonban közölte, hogy nincs elég a pénztárban, csak egy részét tudná kifizetni, várjon néhány napig. A követ udvariasságból nem vett fel semmit, járandóságát azonban már sohasem kapta meg.

A király részt vett a hosszú virágvasárnapi szertartáson, utána pedig lovaggá ütötte a távozó velencei követet. Beatrix ezalatt végig akarta járni Bécs templomait, így az étkezést későbbre halasztották. Az éhes király fügét kért, és mivel romlottnak találta, dührohamra fakadt. Beatrix közben megjött, de ő sem tudta lecsillapítani. Mátyás szédülni kezdett, a szemei elsötétedtek, mire a hálószobájába vitette magát, ahol hat óra tájt állítólag agyvérzés érte. Nyomban odahívták fiát, két unokatestvérét, Geréb Pétert és Mátyást, Nagylucseit, Bakóczot, Szapolyai István osztrák főkapitányt és Bátori István vajdát. A királynak nagy fájdalmai voltak, csak „haj, haj” és „Jézus” kiáltások hagyták el ajkát. A következő nap már beszélni sem tudott, végül április 6-án, kedden reggel 7 és 8 óra között meghalt.
A király halála után nyomban mendemondák keletkeztek, többek közt arról is, hogy Beatrix megmérgezte. Mátyás halálát Bonfini örökítette meg. Amikor 1890-ben Fraknói Vilmos megírta a király életrajzát, a híres Korányi Frigyes belgyógyász professzorhoz fordult, aki Bonfini leírása alapján „agy-gutaütést” diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. Egy Dr. Herwig Egert nevű osztrák belgyógyász főorvos 1982-ben ugyan nem zárta ki Korányi diagnózisának helyességét, de rámutatott a leírás ellentmondásaira is. Szerinte vagy a mellkas, vagy a gyomor súlyos megbetegedéséről van szó, de nem lehetetlen a mérgezés sem. Kétségtelen, hogy leginkább Beatrixnek állt érdekében férje halála, hiszen Corvin János örökösödése még nem volt biztos, az esetleges trónjelöltek közül Ulászló csak névleg volt nős, Miksa pedig özvegy. Ennek ellenére az igazságot sohasem fogjuk megtudni. Nem szabad elfelejteni, hogy a király már súlyos beteg volt, így talán mégis a természetes halál a legvalószínűbb.”
Még több dokumentum a MOL honlapján
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59