Élőben emlékeznek a Civitas Fortissimára
2010. január 21. 15:44
Balassagyarmatról közvetít egész napos műsort a Duna Televízió január 29-én, a csehszlovák csapatok kiűzésének 91. évfordulóján. Portré-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel emlékeznek meg a nevezetes évfordulóra.
Korábban
A Nógrád megyei Balassagyarmaton minden évben megemlékezést tartanak január 29-én. 1919. január 15-én csehszlovák csapatok több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt.
Vasutasok, tisztségviselők, rendőrök, polgárok és diákok harcoltak a városért, és január 29-én, kétheti megszállás után Balassagyarmat felszabadult. Tíz ember halt meg a városvédő harcban, amellyel elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt. A helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, vagyis a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.
Pap Vera-Ágnes, a Duna Televízió munkatársa elmondta: erre az évfordulóra emlékeznek az egésznapos műsorral, és mutatják be a város értékeit. Találkozhatnak a nézők a 86 éves, Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Réti Zoltán festőművésszel, megismerhetik Horváth Endre grafikus-festőművész örökségét, betekinthetnek a Szentháromság-templomba és a Szerbtemplom képtárába. A műsorokkal estig körbejárják a "Tündérvárost", ahogy Szabó Lőrinc nevezte gyermekkora helyszínét - mondta Pap-Vera Ágnes.
Bemutatják a város két szobrászát, tanárt és tanítványát, Csemniczky Zoltánt és Párkányi Raab Pétert. A Nógrád megye egyik legnevesebb szülöttje, Mikszáth Kálmán A sipsirica című művéből készült játékfilm is képernyőre kerül, és felidézik a korabeli eseményeket, a megszállás idejét és a városvédő harcot. A napi hírműsorok, hírmagazinok a Legbátrabb Város emlékünnepségeivel foglalkoznak.
A Kívánságkosár is Balassagyarmatról jelentkezik. Részt vesznek a műsorban a város és környéke jelentős személyiségei, így Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, Banda Ádám hegedűművész, a Berlini Filharmóniában zenélő Tóth Balázs trombitaművész, Ember Csaba karnagy, vagy a 146 éves Balassagyarmati Dalegylet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap