Pécsre költözik az európai kultúra

Pécs, Európa "határtalan" kulturális fővárosa

A kultúrát szeretné a kapcsolatteremtés eszközének használni országok és emberek között Pécs, amely Európa egyik idei kulturális fővárosaként kapott nagy lehetőséget saját és Magyarország értékeinek bemutatására. A baranyai megyeszékhely még 2005-ben, A határtalan város című pályázatával győzött a címre kandidáló hazai városok versenyében, s egy évvel később az Európai Unió is megerősítette, hogy 2010-ben Pécs Essennel és Isztambullal közösen lehet Európa Kulturális Fővárosa.



A pályázatírók szerint Pécs történelmi, kulturális, művészeti és tudományos hagyományainak köszönhetően már régóta az ország egyik legizgalmasabb városa, speciális geopolitikai helyzetéből adódóan és a rendezvénysorozatnak köszönhetően pedig egy nemzetközi kulturális régió, a Déli Kulturális Övezet központja lehet.

A 157 ezer lelket számláló Pécs, mely gazdasági fejlődését a két évszázados, ám a kétezres évek elejére megszűnt mecseki bányászatnak köszönheti, immár kulturális adottságaira építve, nemzetállami határokon átívelő kapcsolatrendszerében bízva igyekszik megtalálni helyét, s a művészet közös nyelvét használva országokat és embereket szeretne közelebb hozni egymáshoz. Emellett egy másik fontos küldetést is vállal: a hazai kulturális élet jelentős pólusává válva Budapest dominanciáját akarja ellensúlyozni.

A baranyai megyeszékhely mindig is nyitott volt a különböző kultúrák befogadására, az itt élő nemzetiségek, kisebbségek pedig az elmúlt évszázadokban mindig békében éltek egymással. Nekik az EKF-programban is fontos szerep jut: közvetíteni népcsoportjuk, anyaországuk kultúráját a közönség számára. Pécsett magántőkével együtt mintegy 50 milliárd forintot költenek a rendezvénysorozatra, ez az összeg magába foglalja a nagyprojektek, a programok, a marketing és a szállodafejlesztések, és útfelújítások költségét is. Az EKF menedzsment központ egész évben mintegy egymillió látogatóval számol, akiknek várhatóan 20-30 százaléka lesz külföldi, ők főként a partnervárosokból, osztrák, német és horvát területekről érkeznek majd.

Az érdeklődőknek 350 kulturális programot kínálnak Pécsett és a környező településeken, ezt mintegy 100 civil, és további 80-100 regionális társprogram egészíti ki. A baranyai megyeszékhely partnerei között tudhatja a címre korábban pályázó hazai városokat, köztük Szeged kiemelt társa lesz a rendezvények lebonyolításában. A részletek a kulturális főváros oldalán

Pécs a programok összeállításánál elsősorban hagyományos rendezvényeire, értékeire alapozott, de ezeken kívül olyan kiemelkedő eseményeknek adhat otthont, mint a Bauhaus vagy a Nyolcak csoportja és kortársaik kiállítása, a Nemzetközi Tánctalálkozó, Balkán Világzenei Fesztivál vagy egy olyan könnyűzenei világsztár koncertje, akinek fellépéséről még tárgyalnak, kilétét egyelőre homály fedi, egyes hírek szerint Sting lehet az.



A kulturális programokhoz szervesen kapcsolódnak a kulcsberuházások, amelyek működését nem egy évre, hanem hosszú távra tervezik. A Dunántúl legnagyobb városában épül az ország talán legmodernebb, ezer főt befogadó, a Pannon Filharmonikus Zenekarnak otthont adó konferencia- és koncertközpontja, a városi, a megyei és a Pécsi Tudományegyetem több könyvtárát magába foglaló tudásközpont. Régi gyárépületekből itt alakítják ki az ország legnagyobb kulturális központját, a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Nagy Kiállóteret és a Múzeum Utcát, ezen kívül a város számos pontját végeztek parkrekonstrukciókat.

Bár a városvezetés az elmúlt években többször is ígéretet tett rá, hogy az infrastrukturális fejlesztések elkészülnek 2010 januárra, az előkészületek elhúzódásával idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez álom marad. Helyi és országos ismertségű politikusok mai értékelése szerint a kezdeti kommunikáció volt rossz, mivel a nagyberuházások mindegyike szinte egyetlen, korábban kulturális fővárosi címet nyert városban sem készült el időben. Ma úgy látják, a programok a fontosak, az épületek a jövőnek épülnek, 2010 nem a vége, hanem a kezdete egy nagyszabású, kulturális alapú városfejlesztésnek.

1. Essen történelmet ír
2. A világ leginspirálóbb városa lesz Isztambul
3. Pécs, Európa "határtalan" kulturális fővárosa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének 

Kulturális fővárosok Európában

A 2010-es három várossal együtt eddig több mint negyven település büszkélkedhet a címmel, amely lehetőséget biztosít, hogy a város megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Az EKF-kezdeményezés célja, hogy bemutassák Európa kulturális örökségének gazdagságát, sokszínűségét és közösségét, valamint hogy erősítsék az európai polgárok egymás iránti elfogadását és megértését.
Az egyes országok minden évben több várossal nevezhetnek. A tíz új uniós tagország bevonása érdekében 2019-ig rendszeresen két város viseli a címet: egy régi és egy új európai uniós tagállamból. A címet a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben a javaslatot egyhangúlag támogatják.
Az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben, majd a sorban Firenze, Amszterdam és Berlin következett. 2000 egyedülálló év volt az EKF történetében, ekkor ugyanis kilenc város viselhette a címet: Avignon (Franciaország), Bergen (Norvégia), Bologna (Olaszország), Brüsszel (Belgium), Helsinki (Finnország), Krakkó (Lengyelország), Prága (Csehország), Reykjavík (Izland) és Santiago de Compostela (Spanyolország).
2001-ben Porto (Portugália) és Rotterdam (Hollandia), 2002-ben Salamanca (Spanyolország) és Brugge (Belgium), 2003-ban Graz (Ausztria), 2004-ben Lille (Franciaország) és Genova (Olaszország), 2005-ben pedig Cork (Írország) mutathatta meg kulturális sokszínűségét a világnak. 2006-ban Patras (Görögország), 2007-ben Luxembourg (Luxemburg) és Nagyszeben (Románia), 2008-ban Liverpool (Nagy-Britannia) és Stavanger (Norvégia), 2009-ben pedig Linz (Ausztria) és Vilnius (Litvánia) volt Európa Kulturális Fővárosa.