A Securitate miatt lett volna öngyilkos Herta Müller
2009. november 16. 16:26 MTI
A román titkosszolgálat, a Securitate állandó zaklatásai miatt még az öngyilkosságra is gondolt Romániában Herta Müller. Mindezt az idei irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, német származású, de Romániában felnőtt író mondta el berlini előadásában, amelyből a német lapok ismertettek részleteket.
Korábban
Herta Müller 1953-ban született egy bánáti sváb faluban. Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német írókkal megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely szálka lett a Ceausescu-diktatúra szemében.
Müller egy ideig fordítóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották. Első két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot. A diktatúra zaklatásai elől 1987 elején férjével együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol Niederungen című elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták.
Előadásában elmondta, hogy halálos fenyegetéseket is kapott. Ezek után döntött úgy, hogy felhagy az öngyilkosság tervével, és inkább a kivándorlást választja. Szavai szerint nem akarta a "piszkos munkát" átvállalni üldözőitől. Müller legújabb regényében, az Atemschaukelben egy fiatal romániai német sorsát ecseteli, akit 1945-ben munkatáborba küldtek. Szavai szerint a könyvvel azonban nem akart semmifajta "külső vagy belső" megbízást teljesíteni. "Egyszerűen csak azt igyekeztem megérteni, ami édesanyámmal is történt" - jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy a háború után édesanyját öt évre deportálták.
Herta Müllert a kortárs német irodalom legjelentősebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap