Aki felrobbanttatta a Szabad Európa Rádió székházát
2009. október 1. 17:42 MTI
Elhunyt életének 80. évében Nicolae Plesita, az 1989-ben megbukott kommunista rendszert kiszolgáló titkosszolgálat, a Securitate egyik volt vezetője.
Korábban
A román média szerdai jelentései szerint Plesita a belföldi hírszerző szolgálat egyik szanatóriumában halt meg. Korábban pert indítottak ellene a Securitate külföldi hírszolgálatának vezetőjeként elkövetett cselekedetei miatt. A bíróság azonban még halála előtt, idén márciusban felmentette a vádak alól.
Plesita a kommunista hatalom megtorló gépezetének egyik leghírhedtebb figurája volt. 1948-ban lépett be a Securitate soraiba, ahol pályája viszonylag gyorsan felívelt. Előmenetelének azonban ára volt, Plesita alaposan kivette részét "a nép ellenségeivel" szemben alkalmazott megtorló intézkedésekből.
1962-ben már a Securitate öt megyét magába foglaló, kolozsvári központú tartományi kirendeltségét vezette. 1967-ben Bukarestbe került, 1978 és 1980 között a Securitate tiszti iskoláját vezette, majd pályafutása legmagasabb tisztségét foglalhatta el: négy évig irányította a Securitate külföldi hírszolgálatát. Részt vett az 1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájk megtorlásában is.
Plesitának halála pillanatában a román átlagnyugdíjhoz képest hatszor magasabb havi ellátmánya volt. Senki nem vonta felelősségre, a kommunista bűntetteket vizsgáló bukaresti kormányzati intézet bűnvádi keresete nyomán indított jogi eljárás után is ártatlannak találták. Azzal vádolták, hogy 1980 és 1984 között folyamatosan próbálkozott a Szabad Európa Rádió román szerkesztőségében dolgozók meggyilkoltatásával. 1981-ben kilenc sérültet követelő pokolgépes merényletet is elrendelt a rádió müncheni szerkesztősége ellen.
Plesita kapcsolatba került Ilich Ramírez Sánchez, alias Carlos terroristával is, akit hét merénylet elkövetésével bízott meg a román katonai ügyészségtől származó információk szerint. Ezek közül az egyik az 1981-es müncheni volt. Plesita 1998-ban úgy nyilatkozott a román ügyészeknek, hogy az ő feladata volt rejtekhelyet találni Carlosnak a müncheni merénylet után.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap