Mai módszerrel finomították az aranyat az ősi andoki kultúrák

A folyamat lényege, hogy folyékony higanyt vegyítenek el finomra őrölt arany- vagy ezüstérccel, létrehozva így egy ötvözetet. Ezután azt leválasztják, és addig hevítik, míg higanytartalma elforr, és visszamarad a szinte teljesen tiszta arany vagy ezüst.

A rómaiak már az első században ismerték a higanyos amalgámozás technológiáját, széleskörű európai elterjedése azonban egészen a 12. századig váratott magára. Arthur Posnansky lengyel mérnök-régész már 1945-ben állította, hogy a híres inka lelőhelyhez, a Machu Picchuhoz közel használták az amalgámozást, a korabeli régészek azonban hevesen vitatták elképzelését. Ők úgy hitték, hogy az Újvilágban egészen 1557-ig ismeretlen volt az eljárás, amikor is Bartolomé de Medina gyarmatosító kifejlesztette annak egy változatát Mexikóban.

William Brooks amerikai geológus azonban képtelen volt elhinni, hogy azok a társadalmak, amelyek ekkora mennyiségű aranyat állítottak elő, nem rendelkeztek volna a finomítás e technológiájával. Ezért perui és kolumbiai kollégáival hét, Kolumbusz előtti aranyborítás-minta higanytartalmát mérték meg - derül ki tanulmányukból (Pre-Columbian Societies Knew a Thing About Extracting Gold). A minták közül három az i.sz. 750 és 1375 közötti Peruból származott, négy pedig Kolumbiából.

A minták ugyanúgy magukon viselték az amalgámozás jelet, mint a mai, Peru délkeleti részéből származó aranyborítások - számolt be eredményeiről a kutatócsapat az Amerikai Geológiai Társaság Portlandben (Oregon állam) rendezett éves találkozóján. Szerintük a technológia az egész Andokban elterjedt volt, méghozzá valószínűleg évszázadokkal azelőtt, hogy Európában széleskörűen használták volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején