Holokauszt-emlékművet avattak Bukarestben
2009. október 8. 22:22 MTI
A holokauszt romániai áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet avatott fel Bukarestben Traian Basescu román államfő, aki felszólalásában a korabeli román államnak a romániai zsidók és a romák kiirtásában játszott szerepéről is beszélt.
Az államfő kijelentette, hogy 1940 és 1944 között a romániai zsidó és roma közösség elleni gyilkosságok és visszaélések elkövetéséért a román állam akkori vezetőségét terheli a felelősség, akárcsak mindazokat, akik hallgattak, és nem szálltak szembe e szörnyű tettekkel. Az államfő Ion Antonescu tábornoknak, Románia akkori miniszterelnökének szerepéről is megemlékezett.
Az államfő szerint a holokauszt felelevenítése mindig megrendítő erejű, hiszen semmi sem lehet abszurdabb, embertelenebb és felfoghatatlanabb, mint a megöltek, a deportáltak és az elűzöttek halála és szenvedése. Kijelentette: bármilyen nagy tisztelettel is adóznak előttük a mai szabad és demokratikus társadalmakban élők, az akkori idők ártatlan áldozatainak szenvedése semmihez sem mérhető.
Basescu szerint az áldozatok emléke arra kötelezi Romániát, hogy megismerje, vállalja múltját, és továbbadja a történelmi igazságot a következő nemzedékeknek. Hozzátette: az emlékmű felavatásával a román állam és társadalom elkötelezi magát saját múltjának vállalása mellett.
Az államfő szerint kötelező megemlékezni azokról, akik 1940-ben a kelet-romániai dorohoi-i és galati-i, valamint az 1941-es bukaresti és jászvásári pogromban vesztették életüket. A román államfő lerótta kegyeletét a Besszarábiából (ma a Moldovai Köztársasághoz tartozó terület - a tud.) és az észak-kelet-romániai Bukovinából a Dnyeszteren túli területre deportált zsidók és romák emléke előtt. Hozzátette: meg kell emlékezni az 1944-ben a magyar hatóságok által Észak-Erdélyből elhurcolt zsidókról is.
Románia hosszú hallgatás után elismerte, hogy annak idején része volt a zsidóság irtásában, 2003-ban vizsgálóbizottságot állított fel a romániai holokauszt körülményeinek tisztázására. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezette bizottság megállapította, hogy az 1940 és 1944 között román irányítás alatt álló területen mintegy 270 ezer román és ukrán zsidót gyilkoltak meg. Az emlékmű felállítását is ez a bizottság javasolta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.