Kínai inváziót tervezett Csang Kaj-sek

Csang és csapatai a kínai kommunisták ellen elvesztett háború után menekültek a szigetre, ám sosem adták fel a hazatérés reményét. Ezt tükrözik azok az 1960-as években keltezett, korábban szigorúan titkos kormányzati dokumentumok is, amelyekből kiderül: Kína már megunta Mao hatalmát, azelőtt kell hazatérni, mielőtt Kína szert tesz saját atomfegyverre.

Az Egyesült Államok akkor Vietnamban bonyolódott fegyveres konfliktusba, ám Csang azt is tudta, hogy nélkülük nem nyerhet, így felajánlotta: katonái amerikai oldalon részt vesznek a konfliktusban, ha cserébe ő is segítséget kap. Washington azonban elutasított mindennemű hasonló közeledést, így Csang a saját feje után menve formálta a leendő invázió terveit.

A Nemzeti Dicsőség Projekt (Guo Guang) nevű támadási terv 26 különböző kisebb hadműveletből állt volna össze, amelynek során nem csak nyílt ütközetekben, hanem az ellenséges vonalak mögötti szabotázsakcióban is gyöngítették volna az ellent. Csang emellett fiát, Csiang Csing-kuót arra utasította, hogy tervezze meg a dél-kínai tartományok elleni légitámadásokat is.

A tervek 1965-re készültek el. A katonák és tisztek tudták a feladatukat, míg a vezetés a legalkalmasabb bevetési időpontot kereste, amikor megindíthatták volna a támadást.

Peking azonban rájött minderre, és figyelmeztetésképp agresszív lépéseket tett. 1965. augusztus 6-án két tajvani csapatszállítót süllyesztettek el, az összecsapásban 200 katona halt meg. Novemberben szintén egy csapatszállítót támadtak meg: a torpedótalálat 90 katona életét oltotta ki. Arra viszont máig sincs magyarázat, hogy a soha végre nem hajtott terv előkészítése során ténylegesen hány tajvani katona halhatott meg.

A veszteségek meglepték Csangot, aki ekkor eszmélt rá arra, hogy Kína haditengerészeti kapacitása a korábban gondoltnál is jóval nagyobb lehet, így a terv feladása mellett döntött. Mindez titokban is maradt volna, ha egy turisztikai hivatal nem kérvényezte volna a hadügyminisztériumtól az iratok nyilvánosságra hozatalát.

Huang Csi-csung tábornok, aki akkor még ezredesi rangban szolgált, azt állítja, hogy vezérük ennek ellenére sem tett le a hazatérésről Kínába. Szerinte Csang még halála pillanatában is azt várta, hogy a nemzetközi helyzet megváltozzon, és kiirthassa a kommunistákat.

A terv kudarca mindkét ország történetére hatással volt: a szigeten élők ekkor döntöttek úgy, hogy Tajvant modernizálják és megvédik, illetve letettek Kína elfoglalásáról - véli Andrew Young, a két ország kapcsolatát kutató politikai elemző. Csang fia, aki később apja nyomdokaiba lépve elnök lett, szintén a béke megőrzését tartotta elsődlegesnek.

Az ezzel kapcsolatos iratok most Taojüen turisztikai hivatalában tekinthetők meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok