30 éve halt meg Csang Kaj-sek
2005. április 5. 12:00
Harminc éve, 1974. április 5-én halt meg Tajpejben Csang Kaj-sek (Jiang Jie-shi) kínai nacionalista politikus, hadvezér, a Kuomintang (Guomindang) vezetője.
Korábban
A Kuomintang ekkor még a kommunistákat is befogadta, és Kantonba számos szovjet tanácsadó érkezett. Szun Jat-szen 1925-ben bekövetkezett halála után kiéleződtek a kommunisták és a konzervatívok ellentétei. Csang a mérsékeltek vezetőjeként a hadsereg támogatásával gátolni próbálta a kommunista előretörést, de egyúttal megtartani a szovjet segítséget. 1925-ben a forradalmi hadsereg főparancsnoka lett, s nagy hadjáratot indított az északi hadurak ellen. 1927-ben véres puccsal leverte a kommunistákat, kizárta őket pártjából és felszámolta a szakszervezeteket. 1928-ban bevette Pekinget, az ország legnagyobb részét ellenőrzése alá vonta. Nankingban kormányt állított fel, majd majd a Nemzeti Tanács elnöke lett. Hatalmára a tartományurak és a kommunisták jelentettek veszélyt, akik vidéki bázisaikon saját hadsereget és kormányt alakítottak. Csang 1930-ban keresztény hitre tért nyugati kultúrájú, befolyásos családból származó második feleségének hatására.
1931-ben Japán megszállta Mandzsúriát, de Csang előbb a kommunistákat akarta leverni. A nemzeti egység céljából felelevenítette Konfuciusz kultuszát, s létrehozta az Új Élet Mozgalmat. 1934-ben büntetőhadjáratot indított a kínai Vörös Hadsereg ellen, de ez az ostromgyűrűből kitörve, a Hosszú menetelés során Észak-Kínába, Jünanba vonult vissza. 1936 végén Csangot saját katonái tartóztatták le, hogy kikényszerítsék a nemzeti egységfrontot. Az 1937-es japán támadás után szövetségre kényszerült a kommunistákkal, kormánya a japánok elől Csungkingba menekült.
Csang Kaj-sek a Kuomintang megmaradt erőivel, kétmillió emberrel Tajvan szigetére szorult és ott építette ki politikai rendszerét. Rendkívüli állapotot hirdettek ki, amely megszakítás nélkül 1987-ig volt érvényben. Csang Tajvanban látta a Kínai Köztársaság jogutódját, az ENSZ-ben is Tajvan képviselte Kínát. A szigetet - amelynek elnöke lett - amerikai segítséggel modern gazdasággá, az egyik legfejlettebb ázsiai állammá tette. 1955-ben az Egyesült Államok garantálta Tajvan biztonságát, de amikor 1971-ben Mao Kínája és az Egyesült Államok - a "ping-pong diplomácia" révén - közeledni kezdtek egymáshoz, Kína képviseletét a világszervezetben a Kínai Népköztársaság vette át, majd 1979-ben az Egyesült Államok felvette a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel és szakított Tajvannal. Csang azonban ezt már nem érte meg, 1975. április 5-én meghalt Tajpejben.
Történelmi vereségének okai közt említik a kormányzati korrupciót, s hogy egyre kevésbé tudott alkalmazkodni a változásokhoz, többre becsülte a hűséget a hozzáértésnél. Nem volt hatékony elképzelése Kína jövőjéről. Miután megtisztította a Kuomintangot a kommunistáktól, egyre konzervatívabb úton haladt, nem vette figyelembe Kína parasztságának, a lakosság 90 százalékának érdekeit.
(Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.