Kulturális olvadás a Tajvani-szoros partjain

Kína ennek ellenére továbbra is saját területének tekinti az 1949-ben elszakadt "lázadó tartományt", és sohasem mondott le arról, hogy akár fegyverrel foglalja vissza a 23 millió lakossal rendelkező szigetet.

Az évtizedeken át ellenséges kínai-tajvani viszony 2008 tavaszán kezdett enyhülni, miután a sziget és Kína szárazföldi része közötti békés politikai közeledés hívének számító Ma Jing-zsou tajvani elnök hivatalba lépett. A kínai művészet jelentős kincsestára Tajpejben a Nemzeti Palota Múzeumban található, amelynek anyagát még a kommunisták elől menekülő nacionalista párt (Kuomintang) hurcolta a szigetre. A 640 ezer művészeti alkotásból álló gyűjteményben a kínai császárok legértékesebb kincsei is megtalálhatók. Az anyag gazdagságára jellemző, hogy egyszerre csak egy százalékát tudják bemutatni.

A Tiltott városban, mai nevén a Pekingi Palota Múzeumban egy 600 ezer darabból álló páratlan, de nem annyira látványos gyűjteményt hagytak hátra, ebből kívánnak Tajvanra küldeni 29 darabot, amelyeket egy októberben rendezendő közös kiállításon mutatnának be. A kiállítás létrejötte jelentős lépés lenne a Tajvani-szoros két partja közötti kulturális kapcsolatokban - olvasható az eseményről beszámoló kínai napilapokban.

Tajvan viszont nem szívesen ad kölcsön műkincseket, Tajpejben ugyanis attól tartanak, hogy a Pekingbe küldött tárgyakat Kína, mint a műalkotások jogos tulajdonosa többet már nem fogja visszaadni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek