Bemutatják a zapotékok elveszett városát

A zapotékok egy régi telepéről van szó Santa María Atzompa nevű helységben, az egykori zapoték birodalmi központ, Monte Albán közelében. A hely központi területe, amelyet most egy nemzetközi konferencia keretében mutattak be a nyilvánosságnak Oaxacában, több mint két és fél négyzetkilométeren terül el: magában foglal három, több épület által közrefogott imahelyet és három labdapályát is. A tervek szerint a következő évben a nyilvánosság számára is megnyitják a helyet, s ekkor turisztikailag összekapcsolják Monte Albánnal, amely a terület legrégebbi és legfontosabb régészeti lelőhelye.

Atzompa a 7-9. század között volt lakott terület, a szakemberek szerint a zapoték elit tulajdonában, és Monte Albánhoz tartozott. Monte Albán Mezoamerika legősibb városa, hosszú időn keresztül a zapoték elit társadalmi és politikai központjául szolgált. A város a 6-8. század táján elvesztette politikai szerepét, és ezután hamarosan elhagyatottá vált. A feltárt temetkezési helyek arra utalnak, hogy a későbbi időkben ismét kis számú közösségek telepedtek le, és egészen a gyarmati időszak kezdetéig felkeresték, hogy ott szertartásokat mutassanak be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában