Újraavatták Európa legnagyobb működő zsinagógáját
2009. szeptember 7. 08:57 MTI
Százötven éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát. Az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. Az évfordulón újraavatták az épületet, amelyben egy kiállítás is emlékezik az elmúlt másfélszáz évre.
Korábban
Neológ imaház a Dohány utcában
Míg Pest városában 1787-ben még csak 14 megtűrt zsidó élt - zömmel az Orczy bárók Király utcai bérházában -, egy 1833-as összeírás már 1346 családot említ, s a szám a pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével gyorsan emelkedett. A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését - korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek.
1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került. A tervpályázatot, melyen Hild József és Feszl Frigyes is indult, Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg mór stílusú tervével, és ő is vezette az építkezést 1854 és 1859 között. A minta a szintén Förster tervezte bécsi tempelgassei zsinagóga volt, ám a pesti templom amannál jobban kifejezi a polgári igényeket..
A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi zsidótemplomon - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.)
Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá. A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült.
A templom a vallást megújító, asszimilálódó zsidó nagypolgárság gyülekezőhelye lett. 1859-ben az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg először itt magyarul Kohn Sámuel főrabbi. A zsinagóga orgonájának felavatásán az első sorban foglalt helyet Liszt Ferenc, az ő művével kezdődött a műsor: Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Az orgonánál egy katolizált zsidó, Camille Saint-Saens ült.
Ma a templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült. A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását. A fűzfa formájú, krómacél plasztika levelein 50 dollár fejében örökítették meg a holokauszt áldozatainak nevét, a befolyt összegeket a templom restaurálására fordították.
A műemlék-épület a II. világháború, az időjárás s a karbantartás anyagi okokból történt elmaradása miatt veszélyes állapotba került. 1991-1996 között újították fel, a munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az egymilliárd forintnál magasabb költség nyolcvan százalékát a magyar állam költségvetéséből, húsz százalékát nemzetközi gyűjtésekből fedezték. A Lauder-alapítvány, valamint az 1987-ben New Yorkban Tony Curtis magyar származású amerikai színész által, az apja emlékére létrehozott Emanuel Alapítvány támogatta a rekonstrukciót. Curtis 1988. évi magyarországi látogatása meggyorsította a szükséges pénz összegyűjtését.
A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap