Újraavatták Európa legnagyobb működő zsinagógáját

Kiállítás a zsinagóga történetéről

Az európai zsidó kultúra napján ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti Dohány utcai zsinagóga történetét bemutató, a tervek szerint egy éven keresztül megtekinthető kiállítást; a gyűjteményt az egyházi épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából mutatták be.

Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere ünnepi beszédében kifejtette: ez a városrész sokféle kultúra találkozási pontja, ezek között a Dohány utcai zsinagóga fontos színfolt, kiemelkedő hely, amelynek önkormányzati támogatása éppen ezért lényeges. Kiemelte, hogy a zsinagóga várja a kerületi iskolák tanulóit, akik szervezett látogatás keretében ismerkedhetnek meg a 150 éves épület történetével.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és kivitelezője a bemutatón elmondta, hogy az épületben található üléseket a zsinagóga hajdani átadása előtt, akár részletre is, meg kellett váltani, amit aztán kizárólag az használhatott, aki megvásárolta. A későbbiekben ezeket az üléseket el lehetett adni, meg lehetett vásárolni, sőt még jelzálogot is lehetett rá felvenni, annyira értékesnek számított egy-egy ülőhely a zsinagógában. A helyi zsidó közösségben létezett is a mondás: az egyházközség tagjainak rendelkeznie kell egy lakással, egy nyaralóval és egy ülőhellyel a Dohány utcai zsinagógában.

A kiállításon látható két ülőhely története is, az egyik a Pesti Izraelita Nőegylet egyik alapítójáé, Bischitz Johannáé, a másik Budapest első vasgyárosáé, Feiwel Lipóté. A tárlaton megtekinthető több szertartási tárgy, így többek között egy horgolt tóraköpeny, egy lévita kézmosó kannával és tállal, illetve imakönyvek és különböző dokumentumok - tette hozzá. A Dohány utcai zsinagóga azért is fontos és úttörő jellegű, mert építészeti alapkoncepciója volt, minden építészeti elemnek külön szimbolikája van; az erről szóló anyaggal egy külön vetítés keretében lehet megismerkedni.

A zsinagóga pincéjében berendezett kiállításon megtalálható az egykor itt működő rabbik tablója, a zsinagógákban végzett rítusok rendje és a zsinagóga környékének története is. Az eseményen megjelent többek között Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság szimbóluma. Pesten 1827-ben ötezer zsidó lakott, a kisebb zsinagógákban már nem fértek el, ezért 1845-ben megvették a mai Dohány utcai zsinagóga telkét. A vallási épület megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Ludwig Förster építész nyert el. A 2840 ülőhellyel rendelkező zsinagóga később a többi vidéki magyarországi zsinagóga építéséhez is mintául szolgált.

1. Neológ imaház a Dohány utcában
2. Kiállítás a zsinagóga történetéről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?