Végre megoldódhat a Shakespeare-titok

A warwicki Szűz Mária templomban hamarosan sor kerülhet a 17. században, Fulke Greville által emeltetett hatalmas síremlék felnyitására. Ennek indoka egyébként nagyon hasonló a Da Vinci-kódhoz: egy történész ugyanis Greville írásaiban annak találta meg nyomait, hogy a férfi írhatta Shakespeare több darabját, amelyek eredeti példányait aztán a templomban rejthette el.

Mindezt a szarkofág korábbi átvilágítása is igazolta, amely három, doboz alakú tárgyat jelzett a sírban. A kutatók szerint ezekben dokumentumok lehetnek, és a további vizsgálatok megválaszolhatják, hogy milyen kapcsolat lehetett Greville és Shakespeare között. Az első teszt is egyházi jóváhagyással történt, így a szakértők most arra szeretnének engedélyt kapni, hogy egy speciális endoszkóppal vizsgálhassák át a sírt.

A munkálatokat a Westminster Apátság egyik régésze, Warwick Rodwell felügyeli, aki osztja munkatársai véleményét, miszerint lehetséges, hogy a dokumentumok az évszázadok során megsemmisültek, de az is lehet, hogy a korban népszerű, ólommal lezárt dobozokról van szó, amelyek megőrizték azokat. A templom elöljárója szintén a sír felnyitása mellett kardoskodik, hiszen szerinte bármilyen kutatás csak a látogatók számát növelheti, amely 900 éves a templom megmentésében is segíthet. Az egyház felsőbb vezetése azonban etikai okokból nem járul hozzá a tesztekhez, így most az egyházmegyei bíróságnak kell dönteni az ügyben.

AWL Saunders, az ügyet kezdeményező történész szerint több nyom is arra utal, hogy Greville írhatta Shakespeare műveit: az elismert drámaíró és költő I. Erzsébet és I. Jakab udvari szerzője volt, és szerinte művei nagyon hasonlóak a Bárdéhoz. Emellett az is az azonosság mellett van, hogy ugynabban az utcában éltek, ugyanazok voltak a barátaik, illetve ugyanazokban az irodalmi körökben mozogtak. Ráadásul Greville magát nem egyszer „Shakespeare mesterének” nevezte.

Saunders szerint Greville műveiben több ponton utal az eltemetett dokumentumokra, amelyek közt talán I. Erzsébet életének története is megtalálható lesz. Akinek pedig ez nem lenne elég: Greville rózsakeresztes is volt, és a Shakespeare-kutatók többsége egyetért abban, hogy A vihar című darab is hasonló tudást feltételez, így talán azt is a mester írhatta.

Shakespeare kilétét egyébként a 19. század közepe óta vonják kétségbe: sokak szerint a munkákhoz olyan tudásra, felkészültségre és műveltségre lett volna szükség, amely neki nem állhatott rendelkezésére, így talán Christopher Marlowe, Francis Bacon vagy épp Edward de Vere lehetett a Bárd.

A szakértők szerint az eredeti Shakespeare-kéziratok felfedezése meglepő és fantasztikus lenne, hiszen egyetlen, a Bárdtól származó eredeti szöveg sem maradt fenn.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején