Bocsánatot kértek hallgatásuk miatt a spanyol püspökök

Vitoria püspöke a baszk régió fővárosában vasárnap misével emlékezett arra, hogy 73 évvel ezelőtt Franco csapatai 14 papot gyilkoltak meg, akiket sosem temettek el, és akik halálát hivatalosan sosem ismerték el. Miguel Asurmendi egyébként Bilbao és San Sebastian püspökei, 200 pap, a meggyilkoltak családtagjai és a baszk kormányzat képviselői jelenlétében beszélt arról, hogy az egyház hallgatása nem tűrhető tovább, és a papok halála semmilyen ideológiával nem indokolható. Szerinte a hallgatás nem csak egy rossz döntés eredménye, hanem az igazság elhallgatása volt, amelyért most nyilvánosan bocsánatot kértek.

Hasonló lépésre még sosem került sor az országban: a spanyol egyházvezetés ugyanis a polgárháború kitörésétől kezdve teljes mellszélességgel kiállt Francisco Franco tábornok mellett az istentelennek, pogánynak és egyéb jelzőkkel illetett köztársaságiakkal szemben. A tábornok ezért kezdettől "keresztes hadjáratnak" nevezte saját fellépését a hitetlenek ellen, a nemzeti katolicizmus jegyében. Az 1939-es győzelmi meneten így a toledói érsek köszöntötte Francót, és a madridi Santa Barbara bazilikában a prímások egytől egyig megáldották a Caudillót.

Ez később is megmaradt: Franco az egyházi szertartásokon egyfajta középkori hűbérúrként jelent meg, és a pápa támogatását is elnyerte. Az igencsak ellentmondásos megítélésű XII. Pius "szeretett fiának" fogadta őt, és a Vatikán legmagasabb kitüntetésével tisztelgett előtte. Az egyház 40 éven át töretlenül támogatta a vezetőt, és annak 1975-ös halála óta semmiért, semmilyen formában nem mutattak bűntudatot.

Így sosem került sor az 1936-37-ben meggyilkolt papok esetének tisztázására sem. Asurmendi püspök szerint ennek azért is itt lenne az ideje, mert mindannyian feladatuk teljesítése közben haltak meg, és kettejüket valószínűleg kivégezték. A történészek szerint azonban ez a szám ezrekre rúghat: a falangisták ugyanis több ezer papot, szerzetest és apácát gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel a hároméves, egyébként félmillió halálos áldozatot követelő vérontásban. A kegyes kegyetlenséggel uralkodó rezsimben aztán a kivégzett ellenállók tízezreinek nevét kitörölték a köztudatból, míg a rendszerhű egyház tagjai megbecsülésnek örvendtek.

A tábornok halála óta eltelt időkben azokra már eddig is emlékeztek, akik másokat megvédtek a kegyetlenségektől, ám az egyházi felsővezetés részéről ez a mostani az első gesztus ennek elismerésére. Emellett ez mintegy tiltakozás is a spanyol katolikus egyház vezetője, az ultrakonzervatív madridi érsek, Antonio Maria Rouco Varela tagadó magatartása ellen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"