Átadásakor nem nyerte el mindenki tetszését a Steindl Imre által tervezett Országház

Az Országház a Bem (Margit) rakpartról nézve,1896 körül (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Az Országház építésének gondolata jóval korábbi, minthogy Steindl irodájának tervezői először papírt és ceruzát ragadtak volna. 1840-ben Pollack Mihály készített már egy tervet, de ezt az 1843/44-es országgyűlés mellőzte és helyette egy tervpályázatot írt ki. A beérkezett 42 magyar és külföldi pályaműből egy sem maradt fenn, így e korai elképzelésekről nem sokat tudunk.

Az egykori reformországgyűléseket Pozsonyban tartották. Az első népképviseleti országgyűlés 1848. június 5-én Pesten ült össze: a képviselőház a Vigadóban, a főrendiház a Nemzeti Múzeum dísztermében. A szabadságharc miatt a kérdés aktualitását veszítette, majd ideiglenes megoldásként 1865-ben, Ybl Miklós tervei alapján, a mai Bródy Sándor utcában megépült a Képviselőház. A felsőház továbbra is a Nemzeti Múzeumban ülésezett.

Steindl Imrével az Országház Építési Végrehajtó Bizottság 1885. március 5-én kötött szerződést a kivitelezési munkálatok építészeti vezetésére. Ebben lényegében a munka egészére nézvést szabad kezet kapott. Steindl ki is használta mozgásterét. Az épületet, felszerelését és műalkotásait egyetlen egységként képzelte el, ennek megvalósításához pedig végig kezében tartotta az irányítást. Az egyes munkafázisokat a megbízható, elképzeléseit ismerő és azok szerint eljáró kollégáira, tanítványaira bízta.

Ahogyan Sisa József – Az Országház építészete és művészete címmel 2020-ban megjelent, több mint 800 oldalas monográfiája szerzője – írja: „a cél érdekében a megvalósítást szorosan kézben tartotta, és ügyesen manőverezve kártyáit gyakran még megbízóival szemben sem terítette ki.”

Steindl nem volt könnyű tárgyalópartner, amit az épület felszerelési tárgyairól kialakult vita is bizonyít. Az eredeti szerződés ugyanis nem tartalmazta ezen elemek pontos listáját. A megrendelő bizonyára ezek egészét ideértette, nem úgy a vezető építész, aki 1893-ban anyagi követeléssel lépett fel.

Gróf Tisza Lajosnak, a végrehajtó bizottság elnökének miniszterelnökhöz írt felterjesztéséből az sejthető, Steindl a visszalépés lehetőségét is megpendítette célja elérése érdekében. Taktikája bevált: a kért összeget megkapta, és a következő évben új szerződést kötöttek vele az épület belső díszítéseinek és berendezési munkálatainak építészeti művezetésére.

Az Országház Építési Végrehajtó Bizottságának ülése a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Jobb oldalon kalap nélkül Munkácsy Mihály, mögötte áll Steindl Imre.(Fortepan / Buzinkay Géza)

Az 1885. október 12-én megkezdett építkezésen 17 esztendőn keresztül 69 iparos és vállalkozó átlagosan ezer munkása vett részt. Az Országház építése óriási szervezést igényt, a több tucatnyi kivitelező megbízását, irányítását, ellenőrzését összehangolt csapatmunkává kellett formálni, ami napjaink projektmenedzserei számára is szép kihívást jelentő feladat lett volna. Steindl Imrét egy nagyjából harminc fős iroda segítette, amely fölött erős kontrollt gyakorolt. Az iroda vezetői megbízható és jó segéderők voltak, akik főnökük intenciói szerint vitték az ügyeket.

Steindl a képzőművészeti alkotások közül a szobroknak szánt kiemelkedő szerepet. 450 szobrot vettek tervbe, de az ebből megvalósult 242 is nagy mennyiség. Ezek közül 90 az épület külsejére, 152 a belsejébe került. A figurák a magyar történelem nagyjait sorakoztatták fel, megteremtve ezáltal a legnépesebb nemzeti panteont.

1. Bevezető
2. Szemetek-szátok eláll bele

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői