Koronaékszerekkel temethették el Stonehenge uralkodóját

Amikor eltemették, a legdíszesebb öltözékét, egy arany mellvértet adták rá, arccal napnyugat felé fordították s mellé helyezték fegyverzetét. Sírhelye a Bush Barrow néven ismert, Wiltshire melletti csaknem 40 méter átmérőjű, három méter magas sírhalom. A sírt ugyan már kétszáz éve, 1808-ban feltárták, ám a kincsek jelentőségét sokáig nem ismerték fel, az elmúlt három évtizedben pedig a leleteket egy bank trezorjában őrizték, az uralkodó viszont háborítatlanul aludta tovább örök álmát a sírhalom alatt.

A téma azért került most napirendre, mert a Wiltshire-i Örökségi Múzeum ki szeretné állítani a kincseket, ehhez pedig megfelelő biztonsági intézkedések szükségesek, amelyek meghozatalára az intézmény 500 ezer fontot (csaknem 157 millió forintot) igényelt. Ennek birtokában kiállíthatnák a leleteket számos más, a Stonehenge feltárásakor napvilágra került tárggyal, amelyek segítségével a látogatók megismerhetnék, hogy milyen is lehetett az élet i.e. 1800 táján.



Az eltemetett személy jelentőségével is csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni a szakemberek, akik szerint egykori törzsfőnök, vagy inkább uralkodó lehetett, s vele az első "koronázási ékszereket" helyezték a sírba. Bárki is volt az illető, a szó szoros értelmében kortársai fölé magasodott, az erős testalkatú férfi magassága ugyanis meghaladta a 180 centimétert. A "magas, erős férfival" eltemetett tárgyak közül a legjelentősebb lelet egy bronztőr, amelynek markolatát 140 ezer apró aranyszöggel verték ki. A szögek alig valamivel vastagabbak, mint a hajszál, hosszuk pedig 1 milliméter. Minden egyes szegecs számára külön fúrták ki a lyukat, majd ragasztóval erősítették a helyére. A bronztőrök igen ritkák voltak abban a korban, az egész országban talán ha félszáz akadt.

Az illetőt a korabeli jogarral, egy buzogánnyal temették el, amelynek nyelét csipkézett szélű csontkarikák díszítik, ovális fejét pedig egy megkövesedett tengeri szivacsból faragták ki fáradságos munkával. A sírban két további bronztőrre, egy harci szekercére, arany övcsatra, rombusz alakú uralkodói jelvényre vagy ékszerre és szimmetrikus mintával ékesített arany mellvértre bukkantak. A régészek szerint mindeme tárgyak előállításán akár öt évig is dolgozhattak a korabeli mesteremberek, akik olyan anyagokat használtak fel, amelyek a szigetország egész területéről származtak.

"Ez csak egy megérzés, de nem lehetetlen, hogy Bush Barrow-t Stongenge építtettőjének hozták létre" - vélekedett David Dawson múzeumigazgató. Mint kifejtette, a domb családi sírboltnak tűnik, ahová a "magas, erős férfit" 400 évvel később helyezték örök nyugovóra. "Elég hatalommal rendelkezett, hogy elrendelje az együttműködést, amely ilyen tárgyak elkészítéséhez volt szükséges. Ezek a kincsek olyan kultúrában születtek, amely nem ismerte a gyémántokat, sem a drágaköveket, lényegében Nagy-Britannia első koronaékszereinek tekinthetők. Négyezer évvel később ki akarjuk állítani ezeket a kincseket, hogy a nagyközönség megismerhesse országunk múltját" - hangsúlyozta David Dawson.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének