Barokk csillogás és művészeti kavalkád

A nagyszabású tárlat a Haydn-év kapcsán tiszteleg a bőkezű mecénás előtt, megidézi a hercegi udvart, az egykori vigasságokat, az akkori tündérvilágot és a kort, amelyben a zeneszerző életműve létrejöhetett - ismertette az igazgató. Varga Kálmán rámutatott: a tárlat képet ad a herceg személyiségéről, sokoldalú tevékenységéről. Ezt azért tartják fontosnak, mert manapság csupán az a közhelyes kép él az emberekben, hogy pazarló, pompakedvelő főúr volt - innen ered egyébként a fényes jelző.

Azt viszont kevesen tudják róla, hogy a nemes testőrség kapitányaként a katonai alakulatot műveltségi intézménnyé formálta, amely lehetőséget nyújtott a testőríróknak tehetségük kibontakoztatására. A művészetek elkötelezettjeként felkarolta a festészetet, a színházi kultúrát és természetesen a zenét. Gyarapította a hercegi udvar képgyűjteményét, unokája, II. Miklós pedig ebbéli ambícióját folytatva a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét alapozta meg. Eszterházán adták elő Magyarországon először az 1770-es években Shakespeare drámáit, az Othellót és a Lear királyt.

A kiállításon az érdeklődők elé tárják az előadásokhoz készült librettókat, amelyeket a 400 fős befogadóképességű operaház minden nézője megkapott. Ezekből a páholykönyvecskékből megismerhették a szereposztást és olvashatták a színpadon felhangzó szöveget.

A zene és Esterházy Miklós kapcsolatát legérzékletesebben Jospeh Haydn munkássága fémjelzi. A komponista legtermékenyebb alkotói korszaka ugyanis az egykori Eszterházához, a mai Fertődhöz kapcsolódik, amikor Haydn a herceg szolgálatában állt. A kastély egyik termét úgynevezett kvartett teremmé rendezik be, hiszen a vonósnégyes műfaja Haydn nevéhez kötődik - jegyezte meg az igazgató.

A bemutatandó anyag döntő többsége hazai közgyűjteményekből származik. Ezek körét néhány külföldön őrzött kép digitális másolata egészíti ki. Ebben a formában láthatják majd az érdeklődők egyebek között a venezuelai szabadságharcos Mirandának a caracasi nemzeti galériában kiállított portréját. Abban a teremben állítják ki, ahol a kastély egykori nevezetes vendégeinek képeit vonultatják fel. A jövő szeptemberig látogatható kiállítás megrendezése 30 millió forintba kerül. További mintegy 40 millió forintot fordítanak a korszerű kiállítási infrastruktúra megteremtésére, amelynek előnyeit a későbbi tárlatoknál is kamatoztathatják.

Varga Kálmán kitért arra, hogy a május 22-iki program különös színfoltja lesz, hogy szimbolikusan visszaadják a település régi nevét. Monogramos, koronás határköveket állítanak fel a településre bevezető főút mentén, s a köveken a régi elnevezés, Eszterháza olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője