Életüket adták betegeikért a középkori apácák
2009. február 12. 14:04 Discovery News
A középkori szerzetesek és apácák hajlandóak voltak akár saját életüket is feláldozni betegeikért - derül ki egy új tanulmányból, amely a különböző egyházi szervezetek járványokban elhunyt tagjait vizsgálta.
Egy nemrég felfedezett temetőben a kutatók a Poitiers-hez közeli Szent Kereszt Apátság betegápolással foglalkozó bencés apácáinak csontjait fedezték fel. Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem Állat- és Emberbiológiai tanszékének antropológusa szerint a rend főnökasszonya, Nassaui Charlotte grófnő volt, I. Orániai Vilmos herceg lánya, aki egész életét a szegényeknek szentelte. Amikor a nő római katolikus apácának állt, szinte teljes vagyonát a szegények táplálására és gyógyítására költötte el - akik közül a legtöbben a harmincéves háború során kapták el a betegségeket a megszálló hadseregek tagjaitól.
A történelmi feljegyzések szerint a kolostor apácái valamikor 1628 és 1632 körül válhattak a betegség áldozataivá. Jean Filleau rendfőnök az életben maradtak számára később megparancsolta, hogy hagyják el a kolostort, és költözzenek át egy másik, tengerparti épületbe.
A kutatók most sikerrel elemezték az apácák maradványait: a vizsgálatok során egy, a terhességi tesztekhez hasonló eljárással festették be a csontokat. A színezőanyag akkor változott meg, ha a maradványokon a pestis baktériumának maradványait azonosították. A Journal of Archaeological Sciences című tudományos magazin márciusi számában megjelenő tanulmány szerint a tesztek sikeresek voltak, és az apácák tényleg a pestisbe halhattak bele.
A szakértők azonban nem érték be ennyivel: a vizsgálatok után a közép-franciaországi La Chaize-le-Vicomte templomának oltára közelében eltemetett szerzetesek és papok maradványait is hasonlóképp vizsgálták meg. Ennek során kiderült, hogy azok szintén a betegápolás során halhattak meg. Bár az ő orvosi szokásaikról a kortárs feljegyzések nem, vagy csak igen kevéssé emlékeztek meg, Bianucci szerint az utolsó kenet, vagy a betegek meglátogatása ugyanígy az ő feladataik közé is tartozott, és akár így is megfertőződhettek.
A kutatók vizsgálataikat most a francia területek mellett Európa más országainak temetőire is kiterjesztik majd. A tervek szerint az első teszteket a világ első karanténjában, a velencei Santa Maria di Nazareth szigetén talált maradványokon végzik majd el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap