2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megfejtették a fekete halál hatásmechanizmusát

2008. január 31. 10:00

A középkori Európa legnagyobb gyilkosa, a pestis talán mégsem osztotta olyan vakon és "demokratikusan" a halált, mint azt korábban gondoltuk - állítja egy amerikai kutatópáros.

Egy londoni temető 490 pestises áldozatának csontvázát vetették tüzetes vizsgálat alá, és megállapították, hogy noha valóban sok tökéletes egészségnek örvendő személy életének vetett véget a kór, végzetes kimenetelre azért inkább számíthattak azok, akiket a fertőzés már éhezéstől és más nélkülözéstől leromlott egészségi állapotban talált.

"Mivel a fekete halál olyan sok embert ölt meg, ezért élt az a hagyomány, hogy azért is különleges, mert válogatás nélkül pusztít el mindenkit. Akit egyszer megfertőzött, az 3-5 nap múlva már a temetőbe került" - mondja Sharon DeWitte, az Albanyi Egyetem antropológusa.

A DeWitte és társa, James Wood, a Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora által megvizsgált emberi maradványokat még a nyolcvanas években tárták fel a pestis vizsgálatának céljából. A tudósduó most aprólékos vizsgálatnak vetette alá őket, amelynek végén megállapították, hogy a közel ötszáz áldozat közül kisebbségben vannak azok, akik haláluk előtt kicsattanóan egészségesek voltak. A többség fogain és csontjain az alultápláltságból, vashiányból, korábbi fertőzésekből származó rendellenességek figyelhetők meg.

"A korábbi kutatások szerint a pestis rendkívül virulens kórokozója immunológiai szempontból olyan készületlenül érte Európa lakosságát, hogy válogatás nélkül minden útjába kerülő életet kioltott. A tény azonban az, hogy az eleve rossz egészségi állapotban lévők könnyebben haltak bele a betegségbe" - írják az antropológusok az amerikai tudományos akadémia (NAS) közlönyében.

A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki.

Járványossá először Ázsiában vált, majd a Közel-Keleten át érkezett Európába. Az első nagy járvány idején, 1347-1351 között az érintett populációk 30-50 százalékát megölte, de ismeretes, hogy voltak települések - főként szegényebb falvak -, ahol mindenki meghalt. Napjainkban antibiotikumokkal gyógyítható, ezért az évente regisztrált 1000-3000 megbetegedésből csupán 100-300 halálos áldozata van, elsősorban a kezeletlenség miatt.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár