Veszélyben a Gázai övezet történelmi öröksége
2009. február 1. 10:18
Amit 3500 év folytonos háborúival nem sikerült elpusztítani, azt most 22 nap alatt lerombolták: a legutóbbi összecsapások komoly veszélybe sodorták a Gázai övezet kulturális és régészeti örökségét. A szakemberek szerint az izraeli-palesztin szakmai összefogás mellett az egyetlen esélyt a nemzetközi intézmények nyomásgyakorlása jelentené.
A jelenlegi igencsak törékeny tűzszünet talán lehetőséget ad majd az ottani kulturális örökség védelmének átgondolására - vélik azt Art Daily szerkesztői, akik az elsők között figyelmeztettek a térség történelmi örökségének törékeny voltára. A Gázai övezet egyetlen múzeuma - amelynek megnyitásáról és működéséről nemrég mi is tudósítottunk - nagyon komoly sérüléseket és károkat szenvedett a 22 napos háború alatt. Az épület üvegből készült ajtói és ablakai egyaránt megsemmisültek, és a ház statikailag is életveszélyes állapotba került.
Az épület belövései miatt a kiállított római és bizánci cserépedények, iszlám bronztárgyak és amforák közül a legtöbb megsemmisült, illetve a konferenciatermet később egy direkt bombatalálat is érte. A kiállított emlékek felbecsülhetetlen értékűek voltak. A térség más részeinek öröksége is veszélyeztetett: Moain Szadek, palesztin archeológus szerint valójában a teljes terület régészeti helyszín, minden robbanás, bombatalálat, vagy fegyveres összecsapás a múlt emlékeit teheti tönkre. Szadek 1994-ben hozta létre a Palesztin Régészeti Hivatalt Gázában, és bár jelenleg a Torontói Egyetem tanít, napi kapcsolatban áll helyi munkatársaival.
Elmondása szerint az összecsapásokban a térség legfontosabb emlékei károsodtak, így például Tell es-Sakan korai bronzkori romjai, ahol a legkorábbi fallal körülvett kánaánita város állt a térségben, amelyre később egy egyiptomi erőd is ráépült. Súlyosan károsodott Tel el-Ajull, az ókori Egyiptom és a levantei térség legfontosabb kereskedővárosa, és hasonlóan rombolták le Anthedon görög kikötőjének maradványait is. Heves harcok dúltak Dzsabalja bizánci temploma közelében, amelyet egyéként 2005-ben az izraeli tankok már részben tönkretettek. A professzor szerint igen súlyos károkat szenvedett Al-Zeitoun középkori óvárosa is.
Ráadásul a politikai csatározások csak tovább nehezítik a helyzetet: a jelenlegi fegyverszünetben a régészeti felmérések, az örökségvédelmi kérdések a legutolsó helyre szorultak a rendezési tervekben. A helyzet természetesen aggasztja az Izraeli Régészeti Hatóság vezetőjét, Dr. Jigal Jiszraelt is, aki szerint a már feltárt helyszínek súlyosan károsodhattak, és el is pusztulhattak az összecsapásokban.
A térség első megszállása 3500 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor III. Thotmesz seregei vonultak be oda. A Gázai övezet 6000 éves történelme során legalább egy tucatnyi birodalom irányította a területet, így az ókori egyiptomiak, asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak, bizánciak, muszlimok, keresztesek, mamelukok, oszmánok, és britek egyaránt megszállták. Később pedig Egyiptom, majd Izrael felügyelete alatt állt a térség. Nem meglepő az a leletgazdaság, amely tehát egyaránt fontos a keresztény, zsidó és muszlim közösségek számára.
A zaklatott múlt miatt a területen igen kevés régészeti feltárás folyt. A palesztin hatóságoknak sem pénzük, sem felszerelésük, de emberállományuk, vagy szakszerű múzeumaik sem voltak a leletanyagok kezelésére. Az itt feltárt leleteket főként külföldi múzeumokban láthattuk, amíg a már fentebb említett helyi történeti múzeum meg nem nyitotta kapuit.
A Palesztin Régészeti Hatóság alapítása óta hét nagyobb terület feltárásába kezdett bele, a 2000-es intifádával azonban a hasonló munkálatok szinte teljesen leálltak. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatónője, Lynn Swartz Dodd professzor szerint a mostani háború a helyi kutatások mellett a Ciszjordániában tervezett közös izraeli-palesztin régészeti missziókat, és örökségvédelmi összefogásokat is leállította. Dodd egyben azt is elmondta a sajtónak, hogy részese volt annak a titkos izraeli-palesztin régészeti munkacsoportnak, amely egy 39 oldalas jelentésben „régészeti béketervet” terjesztett elő. A csoport első alkalommal készítette el a Gázai övezet és Ciszjordánia nyilvános archeológiai adatbázisát.
Szadek szerint az egyetlen megoldás a külföldi kutatók, szakemberek és intézmények bevonása. Erre azért is nagy szükség lenne, mert a folyamatos építkezések során egyáltalán nem végeznek megelőző feltárásokat. Az elkapkodott építkezések, majd az új kibucok, telepek és menekülttáborok katonai megsemmisítése a térség teljes régészeti örökségét lenullázza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.