2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A valóság a Mátyás-kultusz mögött

2008. szeptember 10. 08:05

A 15. századi köznapi életről, a mezővárosi és a paraszti kultúráról ad hiteles képet a Mátyás országa címmel, Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban szeptember 19-én nyíló vándorkiállítás - közölte Vándor László múzeumigazgató.

A reneszánsz évben nyílt budapesti kiállítások a királyi udvar életét, az európai kapcsolatokat mutatták be. A `Mátyás országa` elsősorban a valóságot érzékelteti: hogyan, milyen háttérrel tudta megteremteni a reneszánsz kultúrát, kultuszt.

A reneszánsz egy gazdaságilag felfelé ívelő korszakban - mikor az országnak relatíve jól ment a dolga -, a királyi udvarban jött létre. Mindebből az ország Mátyás uralkodása alatt még nem sokat látott, a reneszánsz csak a Jagellók alatt kezdett elterjedni. A főurak ekkor még gótikus stílusban építkeztek, az épületeken csak néhány reneszánsz elem található. A 15. században épült egervári ferences templomban - amelyet Egervári László, Mátyás testőrkapitánya építtetett - mindössze az ajtó emlékeztet a reneszánsz stílusra.

A szeptember közepén nyíló kiállítás anyagát a mezőgazdasági múzeum, a magyarországi vidéki múzeumok, valamint a bártfai Sárosi Múzeum legszebb Mátyás-korabeli anyagából válogatták. Régészeti és művészettörténeti ritkaságokat mutatnak be a pannonhalmi főapátság gyűjteményéből: templomi kincseket, kézműves felszerelési anyagokat, a reneszánsz lámpát, kályhacsempét, üveg-kerámiaanyagokat. Zalai vonatkozású a botszentgyörgyi - romlottvári - ásatásból származó két Mátyás-korabeli velencei üvegserleg.

A tárlat interaktív elemekkel is kiegészül: bárki kipróbálhatja az apródavató videojátékot, a 21. századi elemekkel kiegészített `korabeli` eszközökön erőbemutató próbát végezhet vagy felpróbálhatja a korabeli ruhákat. A kiállítás november végéig tart nyitva Zalaegerszegen, majd január végéig Lendván lesz látható. `Mátyás országát` a következő évben Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, majd végül Sepsiszentgyörgyön mutatják be.

Az egyes városokban nagyrészt azonos anyagokat mutatnak be, de a kiállítás hangulata mindenütt más és más lesz. Különleges hangulatát, látványosságát Tatán a vár adta, amely Mátyás korában nyerte el a belső kialakítását, míg a zalaegerszegi kiállítás egybefogottabb, könnyebben áttekinthetőbb lesz.

A megnyitó napján a múzeum melletti téren reggeltől estig tartó egésznapos programot tartanak: a reneszánsz vásári forgatagban szerzetesek, mutatványosok, lengyel lovagok, korabeli iparosok - gölöncsérek, kosárfonók, pékek - szórakoztatják a közönséget. Kapcsolódva a Mátyás-legendához bármire és bárkire panaszt lehet tenni, amit aztán `a király helyett` a polgármesterhez juttatnak el. A kiállítás megnyitóján pompázatos öltözékben `Mátyás király és Beatrix királynő` fogadja a látogatókat. A reneszánsz nap a Musica Antiqua együttes koncertjével zárul.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár