Orosz vereséget ünnepelnének az ukránok

`Megrökönyödve és sajnálkozással tekintünk egyes ukrán erők azon kitartó törekvésére, amellyel igyekszenek felmagasztalni bizonyos történelmi eseményeket és személyiségeket abból az egyetlen célból, hogy Moszkva-ellenes érzelmeket keltsenek` - áll a minisztérium nyilatkozatában. Sohasem vezet jóra a nacionalista szellemű játszadozás a történelmi tényekkel - figyelmezteti a dokumentum az ukrán vezetőket, majd felszólítja az ukrán népet, hogy `ne hagyja magát belerángatni egy mesterségesen felszított konfrontációba Oroszországgal`.

Viktor Juscsenko ukrán elnök a minap elrendelte, hogy rendezvények egész sorozatával kell megemlékezni a konotopi csata 350. évfordulójáról, s bár ez a kerek évforduló csak jövőre lesz, már az idén meg kell kezdeni a megemlékezések sorozatát.

A történelmi eseményről frissen kiadott újabb ukrán írásművek nem győzik hangsúlyozni, hogy a cári hadsereg "egyik legnagyobb vereségét" szenvedte el a konotopi ütközetben. (A mai Ukrajna északkeleti részén fekvő Konotop mellett lezajlott ütközetben lengyel, litván, krími tatár erők és ukrán kozákok legyőzték az orosz cár és az oroszbarát ukránok közös seregét. Ukrajna nagy részét öt évvel korábban Oroszországhoz csatolták, s a konotopi győzelem nem változtatott ezen a helyzeten.)

Oroszország így a 17. század közepétől lényegében a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig fennhatósága alatt tartotta Ukrajnát, és hagyományosan érdekszférájába tartozónak tekintette az országot. 2004 "narancsszínű" forradalmában azonban Nyugat-barát vezetők kerültek hatalomra Kijevben, és azóta számos esetben és ügyben szembekerültek Oroszországgal.

Moszkva váltig hangoztatja, hogy a Kijev által szorgalmazott ukrán NATO-tagság veszélyeztetné Oroszország biztonságát. Nagy vita dúl Moszkva és Kijev között az orosz fekete-tengeri flotta jövőjét illetően is. E flotta támaszpontja egy bérleti szerződés értelmében az Ukrajnához tartozó Szevasztopolban van, a Krím-félszigeten. Moszkva 2017-ig évi 93 millió dollárért bérli a támaszpontot.

Egyes moszkvai közéleti szereplők felvetették a nyilvánosság előtt, hogy a Krím jogi státusa kérdéses, hiszen a félsziget korábban Oroszország része volt, s csak 1954-ben"utalta ki" Nyikita Hruscsov szovjet vezető "a baráti szeretet jelképeként" az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Jurij Luzskov moszkvai polgármester nemrégiben egy ünnepségen kijelentette, hogy Oroszországnak vissza kellene vennie Ukrajnától Szevasztopolt.

(Múlt-kor/MTI)